Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Alvászavar testi betegségeknél
Testi panasz fennállása esetén fontos, hogy az alvászavar természete (elalvási nehézség, éjszakai felébredések vagy túl korai reggeli ébredés) tisztázásra kerüljön, és a testi alapbetegséget is kivizsgálják, majd kezeljék. Alvászavarokhoz vezethetnek általános testi panaszok, de egy-egy szervet érintő, speciális elváltozások is ronthatják az alvást.
Ide tartozik a fájdalom, a viszketés, az izzadás, a gyakori vizelési inger, a köhögés és fulladásérzés, valamint a szívtájékon jelentkező szokatlan érzések, heves szívdobogás. Az időjárási frontok áttételesen – a vérkeringési viszonyok befolyásolásával – okozhatnak alvászavart. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy maguk a már korábban felismert és kezelt betegségekre szedett gyógyszerek mellékhatása is okozhat alvázavart. Ha felmerül a gyanú, úgy ezt feltétlenül jeleznie kell a kezelőorvosnak.
Kellemes ízű, elalvást segítő gyógytea kortyolgatásával jön az álom>>
Amennyiben meghatározott okot keresünk az alvászavar hátterében, úgy elsősorban a szív- és vérkeringési rendszer, a légzési rendszer megbetegedései vannak előtérben, de gyakran rontják meg az alvást idegrendszeri és mozgásszervi elváltozások is.
Elsőként a magas vérnyomásra kell a figyelmet felhívni: ennek fennállásakor ugyanis igen gyakori, hogy a betegek nem tudnak elaludni. Szívritmuszavarok, a szívet érintő vérellátási problémák, szívgyengeség és ehhez társuló keringési betegségek szerepet játszhatnak az éjszakai nyugalom megzavarásában.
A légzést akadályozhatják az orr- és gégeelváltozások, allergia, asztma, krónikus hörghurut, de a mellkasfal mozgásának beszűkülése – például a súlyosabb elhízás – is.
Az éjszakai gyakori vizelési inger mögött állhatnak /férfiaknál/ a prosztata megbetegedései, de szívbetegség, vagy a nem megfelelő időben bevett vízhajtó is.
A mozgásszervi okok, melyek esetében különösen az ízületi fájdalmak említendők, ugyancsak gyakori felébredéshez vezethetnek.
Az alvászavarok 10%-áért egy gyakori, gyomor-bélrendszert érintő elváltozás tehető felelősség: a gastrooesophagiális reflux (GERD) betegség. Ilyenkor az alvás során a nyelőcsőbe visszacsorog a gyomorsav, és maró hatása révén fájdalmat okoz. Gyomorsavtúltengés, fekélybetegség, gyomor- és bélhurut fájdalom révén ugyancsak nemritkán húzódik meg a problémás alvás hátterében.
Amennyiben a szervezetben mérgező anyagok szaporodnak fel – pl. májbetegség, veseműködési zavar stb. –, úgy átmenetileg, vagy tartósan romolhat meg az alvás. Bizonyos hormonális eltérések, pl. a túlzott pajzsmirigyfunkció, nyugtalanná tehetik az éjszakát, de a menstruációt megelőző napokban is felléphet átmeneti alvásprobléma. Az idegrendszeri, agyi megbetegedéseket kísérő alvászavarok okaként lezajlott agyvérzés, agyérgörcs, agysorvadás, Parkinson-kór említhető.
Különösen idős korban szaporodnak meg a testi betegséggel is összefüggésben jelentkező alvászavarok. Fontos tehát, hogy az alvászavart említő beteget kellően kivizsgálják, alapbetegségét gyógykezelésbe vegyék, és ezzel párhuzamosan az alvászavar megfelelő terápiája – alváshigiénés tanácsadás és megfelelő alvásjavító gyógyszerelés formájában – megvalósuljon.
A rossz szokások által okozott alvászavarok között első helyen említendő a túlzásba vitt, vagy késői kávézás, kólázás, vagy a lefekvés előtt fogyasztott szeszes ital. A nappali szundikálás és a késő esti órákban folytatott komolyabb testedzés ugyancsak megzavarhatja az alvást.
A napközbeni komoly stressz pedig annyira felpörgeti a szervezetet, hogy a szorongás estére sem csökken, és gyakorta alvászavar lesz a következménye. Ha a stressz állandósul, akkor valódi pszichés megbetegedésekhez: leggyakrabban szorongásos zavarokhoz és depresszív problémákhoz vezet.
A pánikbetegek sokszor azért félnek az elalvástól, mert gyakran jelentkezik náluk éjszakai pánikroham. A generalizált szorongásos zavarban szenvedőknél (akikre jellemző, hogy apró dolgokon is sokáig rágódnak, sokat aggodalmaskodnak szeretteik egészségi állapota miatt, félnek jövőjüktől, stb.) az alvászavar jelentkezhet elalvási vagy átalvási problémaként. Poszttraumás stressz zavarnak nevezzük, amikor valaki megrázó, tragikus élményt él át, vagy ennek szenvedő alanya, és ettől a megrázó eseménytől nem tud megszabadulni, azt újból és újból átéli. Ilyen esetben általában visszatérő rossz álmok, felébredés kínozza az embert.
Ha valaki ugyan még nem érzi rossz hangulatúnak magát, de régebb óta túlhajszolt és gyakran rosszul alszik, ez már a bevezetője lehet egy depressziónak. A depresszióra jellemző alvászavar sajátosságai: az ember már a kora esti órákban alig várja, hogy lepihenhessen, így aztán 8-9 óra tájban aludni tér. Ám alig alszik pár órát, felébred, és általában hajnali 2-től már nem is tud visszaaludni. Reggel összetörtén ébred, fáradtan indul a napja, ami a depressziót kiváltó kör beindítója lehet.
Valódi alvászavarhoz egyébként mindig társulnak nappali tünetek is: álmosság, koncentrációs nehézségek, labilis hangulat, ingerlékenység. A depressziónak van egy speciális, évszakhoz kötött válfaja: ez a téli depresszió. Ilyenkor is előfordulhat alvászavar, de sokkal gyakoribb az, hogy a beteg szinte állandóan aludna, és ha sokat alszik, akkor is fáradt nappal. Az alvásigény megnövekedése az étvágy növekedésével is együtt szokott járni.
Létezik egy depresszióval ellentétes hangulati eltolódás: ez túlzott felhangoltsággal járó hangulat, az úgynevezett hipománia vagy mánia állapota. Ilyenkor a túlenergizáltság a vezető tünet, ami az alvásigény csökkenésével jár. A mániás egyén indokolatlanul optimista, semmiben nem lát veszélyt, nem törődik tettei következményeivel, sokszor túlköltekezik stb. Amikor aztán lezajlik a felhangolt állapot, a következmények annyira nyomaszthatják, hogy súlyos depresszió vehet rajta erőt.
Gyakorlati tanácsok a nyugodtabb alváshoz
Nyugtató, elalvást segítő gyógytea
Nem szükséges azonnal altatószerhez nyúlni. Próbáljunk ki nyugtató, altató hatású gyógynövényekből készült teát. A teázás "szertartása", hangulata is relaxáció, különösen akkor, ha a gyógynövények egymás hatását kiegészítik, felerősítik. A citromfű levél nyugtató, altató hatása közismert,a macskagyökér párosításával a kívánt hatás tovább fokozható.
Olvasok a Gyógyfű Kft. illatos gyógynövényeiről>>
A fenti állapotokban előforduló alvászavarok esetében fontos az alvászavar okának felderítése, és az ehhez illeszkedő terápia bevezetése (szorongásoldás, hangulatjavítók adása). Fontos a megfelelő alváshigiéné betartása is, de ha komoly a gond, akkor ez már önmagában nem elégséges. Altatók használatára különösen a terápia elején lehet szükség. A mai korszerű altatók hozzászokást nem eredményeznek, nem befolyásolják az éjszakai alvás szerkezetét, gyorsan kiürülnek a szervezetből, így nappal sem okoznak mellékhatást, tehát biztonsággal szedhetőek.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
