2024. Március 28. csütörtök
Alvászavarok -  A leggyakoribb okok -  Az életmód szerepéről -  Rémálmok óráiban -  Alvási apnoé -  Kevesebb több lenne?
Az alvás naponta ismétlődő, különleges szakasza életünknek. Kapcsolatunk a külvilággal ilyenkor lazább lesz, izmaink elernyednek, miközben szervezetünk regenerálódik. Feltöltődnek az energiaraktárak, idegrendszerünk – a tudatalattink – pedig rendet rak az előző nap eseményei között.

Raktározza azokat a napközben szerzett információkat amelyeket fontosnak talál, és törli vagy a kevésbé fontos dolgok közé helyezi el azokat, amelyekről úgy gondolja, hogy nem lesz szükség. Nagyon fontos dolog az alvás, mert nélküle a teljesítőképességünk rohamosan csökken, kevésbé tudunk alkalmazkodni a környezet hatásaihoz.

Virrasztók

Mindenkinek más az alvásigénye: az újszülöttek többnyire csak enni és inni ébrednek fel, az idős emberek zöme néhány órányi alvással is beéri. Általában igaz, hogy ha valaki frissen ébred és kipihentnek érzi magát, akkor elegendőnek bizonyult az alvásra fordított idő, bármennyi volt is az időtartama.

A tudósok már régen megállapították, hogy az alvásnak kél fő szakasza van: az egyikben a szemünk gyors mozgásokat végez, ezt az angol kifejezés kezdőbetűiből REM-fázisnak nevezik. Ebben a szakaszban mindannyian álmodunk, de ébredés után nem mindenki emlékszik rá pontosan. A másik szakasz (a nem REM-fázis) további négy részre osztható az alvás mélysége, a reflexek működőképessége szerint.

A legmélyebb az alvás a negyedik fázisban. Ebben a szakaszban nehezen ébreszthető fel az alvó ember, vázizmai teljesen ellazultak. Idegrendszerünk alvás közben is folyamatosan működik, figyeli a körülöttünk történteket, de ez mindaddig nem tudatosul bennünk, amíg nem szükséges. Amint olyan esemény következik be, amelyre reagálni kell, felébredünk.

Alvászavarok

Az egészséges és megfelelő regenerációt biztosító alváshoz valamennyi, mégpedig egymást megfelelő ritmusban követő fázisra szükség van, de nem egyformán. A legfontosabb szakasz a REM-fázis: a tanulásban, a memóriában, a magatartási folyamatok meghatározásában igen fontos a szerepe.

Nincs baj addig, amíg a szokásainknak megfelelően alszunk, eleget pihenünk. Más a helyzet azonban, ha bármilyen ok megzavarja a nyugalmat, ilyenkor alvászavarok lépnek fel. Ezek két fő csoportba sorolhatók: baj, ha kevesebbet és baj az is, ha a szükségesnél többet alszunk. Kevesebbet alszunk, ha nem tudunk elaludni (elalvási zavarok), ha gyakran felébredünk (szakaszos alvás), vagy amikor felébredtünk, nem tudunk visszaaludni. Az alvászavarok mindegyike nappali álmossághoz, kimerüléshez, komolyabb esetekben depresszióhoz, szorongáshoz vezethet. Nagyon gyakran testi vagy lelki zavarok előjele.

Alvászavarokkal küzdőknek első körben tanácsos és okos altatók használata helyett természetes, elalvást, nyugodt alvást biztosító gyógynövényeket megismerni és ki is próbálni. A macskagyökér és komló kombinációja  gyógyszerkészítményekben is hatásos. Az őszi margitvirág azzal a csodálatos tulajdonsággal bír, hogy tartalmaz melatonint, ami  az alvás irányításáért felelős, testünkben is megtalálható.

Nox2 tea termék

A leggyakoribb okok

Alvászavarok betegségekhez (elsősorban a fájdalommal, légzészavarral járó, esetleg szokatlan testhelyzetet igénylő bántalmakhoz) is társulnak. Álmatlansághoz vezethet az idegfeszültség vagy a depresszió is. Aggodalom a családtagokért, barátokért, indokolt vagy indokolatlan félelemérzések szintén állhatnak a háttérben. Rossz hatású a stresszhelyzet. Gyakran mások számára jelentéktelen ügyek (munkahelyi konfliktusok, családi összezörrenések) is elegendőek ahhoz, hogy egy-egy visszatérő, nyugtalanító gondolat miatt ne tudjunk egészségesen aludni.

Sok gyógyszer is megzavarja nyugalmunkat közvetve vagy közvetlenül. Gondoljunk a vízhajtókra vagy egyes, az agy működését fokozó (éppen ezért estére nem is ajánlott) orvosságokra. A koffein hatása változó lehet: fiatalabb korban az élénkséget fokozva álmatlansághoz vezet. Idősebb korban, főként az agyi erek súlyosabb elmeszesedésekor éppen ellenkezőleg, valószínűleg a keringés javításával a nyugodt alvást eredményezheti.

Az életmód szerepéről

Vannak emberek, akiknek az életvitele, rendszertelen életmódja jelenti a szervezet számára szükséges, rendszeres alvás akadályát. Ez persze nem minden esetben küszöbölhető ki, mert a több műszakban, váltott munkarendben dolgozók nem tudják elkerülni. Léteznek azonban olyan „éjszakai baglyok", akik későn fekszenek és később is kelnek, ők a saját ritmusuk kialakításával mégis ki tudják pihenni magukat.

Ne feledkezzünk meg a környezetről sem: zajos, kulturálatlan szomszéd okozta kellemetlenségek, építkezés a közelben, illetve éppen a lakóhely megváltozása (pl. az alkalmazkodásra kevésbé képes idős ember átköltözése új lakásba vagy családtagjaihoz, kórházba kerülés stb.). Néha a nagyobb munkahelyi megterhelés, a fáradtság az oka a nyugtalan alvásnak. Természetesen a lefekvés előtti nagyobb étkezések sem tesznek jót.

Rémálmok óráiban

Sajátos alvászavar a hosszabb, az időzónákat átlépő repülőuraknál tapasztalható jelenség, amely általában néhány nap alatt elmúlik. Ritka jelenségek, de adott esetben súlyos problémát okoznak a főként serdülőkorú fiúknál előforduló rémálmok (ezek nem tévesztendők össze azzal, ha valaki rosszat álmodott: a rémálmokat nagy gyötrelmet okozó valóságként élik meg a betegek), valamint az alvajárás is.

Alvási apnoé

Manapság egyre többet foglalkozunk az alvászavaroknak azzal a formájával, amelyet alvási apnoé szindrómának nevezünk. Ennek lényege, hogy alvás közben az ember légzése hosszabb időre (kb. 10 másodpercre) is elakad, amit egy, a környezet számára ijesztő, horkanó hang kíséretében „tör át” a beteg. Ezt ő maga nem is észleli, fel sem ébred rá. Alvása mégis kóros, ezért aztán napközben egyre fáradtabb lesz, unos-untalan elalszik, elbóbiskol. Az alvási apnoé elsősorban a kövér, rövid nyakú férfiak betegsége. Érdemes tehát a horkolás miatt orvoshoz fordulni, mert előfordulhat, hogy betegség következménye.

Kevesebb több lenne?

Említettük, hogy az sem jó, ha sokat alszunk. Oka lehet ennek gyógyszerek, elsősorban nyugtatók hatása, de utalhat betegségekre is. A pajzsmirigy csökkent működése gyakran jelentkezik érdektelenséggel, aluszékonysággal, viszont az aluszékonyság súlyosabb agyi folyamatok (pl. gyulladások vagy a koponyán belüli nyomás fokozódásának) tünete is lehet. Az alvás zavarai többnyire kezelhetők. Ne feledjük azonban, hogy az esetek többségében nem az az elsődleges, hogy magát az alvást biztosítsuk, hanem a zavart kiváltó okot kell gyógyítani. Magyarország vezető helyet tölt be a nyugtatók, az altatók fogyasztása terén, mutatva, hogy még mindig a tüneti kezelés szintjén tartunk, kevésbé törődünk az ok feltárásával és megszüntetésével.


Szerző: Dr. Füredi Gyula

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés