Az obstruktív alvási apnoé szindróma

Mikroébredések

A betegség lényege, hogy kizárólag alvás alatt, alvásóránként több mint 5 alkalommal légzéskimaradás lép fel, ami mikroébredéseket eredményez. Ezek az ébredések széttöredezik a fiziológiás alvás ritmusát, ami kihat az anyagcserére, valamint a szervezet átmeneti, súlyosabb esetben tartós oxigénhiányához vezet.

Kifejlődéséhez az alvás alatt kialakuló természetes változások mellett (csökkent izomtónus, a keringés és a légzés szabályozásának instabilitása) a betegségre hajlamosító alkati tényezők (elhízásra való hajlam, arckoponya fejlődési rendellenességei: nagyobb nyelv, alulfejlett állkapocs, garatelzáródást elősegítő anatómiai eltérések) együttállása szükséges. Megfelelő kezelés hiányában a betegség egyre súlyosabb lesz, végül visszafordíthatatlan stádiumba kerülhet.

Tünetek

Tipikus éjszakai tünetekkel jár, amelyek közül a leggyakoribb és a leginkább szembetűnő a rendszertelen, hangos, szaggatott, légzéskimaradással járó horkolás. Gyakran előfordul a nyugtalan alvás, a gyermek dobálja magát, furcsa testhelyzeteket vesz fel, súlyosabb esetben alvajárás, ágybavizelés is előfordulhat. A nappali tünetek közül gyermekkorban ritkábban fordul elő a fokozott napközbeni aluszékonyság, ezzel szemben előfordulnak nem specifikus magatartászavarok, mint például a hiperaktivitás, vagy agresszió.

Gyakori még a fizikai és szellemi teljesítmény csökkenése, tanulási nehézségek, fáradékonyság, koncentrálóképesség csökkenése, elhúzódó ébredés, tompultság, esetleg reggeli fejfájás, szájszárazság, makacs felső légúti gyulladások kialakulása. Súlyos esetben, kezelés nélkül szív- és érrendszeri, valamint tüdőbetegségek, esetenként légzési elégtelenség alakulhat ki.

Okok

A gyermekkorban kialakuló betegség leggyakoribb oka az orr- és garatmandulák megnagyobbodása, amelyek alvás közben légzési akadályt képeznek. Az arckoponya fejlődési rendellenességei gyakran fordulnak elő a kiváltó okok között, valamint szintén gyermekkorra specifikus a nagy, laza gégefedő, amely belégzéskor a hangrésre boltosulva elzárja a levegő útját. Az orrlégzést nehezítő tényezők közé sorolható még az orrpolipozitás, ami gyermekkorban leggyakrabban mukoviszcidózisban fordul elő.

A gyerekek szűrése, a kezelés

Az alvásdiagnosztikai laborban történő kivizsgálás során részletesen kikérdezzük a szülőket a gyermek éjszakai szokásairól, az esetleges magatartásbeli változásokról. Részletes laborvizsgálatot végzünk, majd egy éjszakai alvásvizsgálaton vesznek részt a gyermekek, ahol a gép folyamatosan regisztrálja a szívműködést, a pulzust, az orron keresztül történő levegővételt, a horkolást, a mellkasi légzőmozgásokat, a vér oxigéntelítettségét. Ezeket az értékeket számítógéppel értékeljük. A betegség kezelése a kiváltó októl függ. A leggyakrabban végzett beavatkozás az orr- ill. a garatmandulák műtéti eltávolítása. A gégefedő betegsége esetén annak műtéti megkisebbítése szintén gyógyuláshoz vezet.

Az orrpolipozitás esetében a polipok eltávolítása megszünteti az orrlégzési akadályt, ami csökkenti a betegség súlyosságát, vagy gyógyuláshoz vezet. Az arckoponya fejlődési rendellenességei az esetek nagy részében nem igényelnek beavatkozást, a gyermek növekedésével a probléma általában megszűnik. Ha mégis olyan mértékű az elváltozás, ami súlyos alvási rendellenességet okoz, akkor szájsebészeti beavatkozások, végső esetben ideiglenes légcsőmetszés válhat szükségessé. A gyermekeket a kezelés után folyamatosan kontrolláljuk, fél év múlva kontroll alvásvizsgálatra hívjuk, és az eredménytől függően követjük őket tovább.

Az obstruktív alvási apnoé gyermekkorban meglehetősen gyakori kórkép. Fontos, hogy időben felismerésre kerüljön, mivel így maradványtünetek nélkül gyógyítható. A szülőknek nagy szerepe van a betegség felismerésében, mivel a nappali tünetek nem specifikusak, a kórképet diagnosztizálni csak alvás alatt tudjuk. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a szülők ismerjék ezt a betegséget, és gyanú esetén minél hamarabb forduljanak orvoshoz.

Ossza meg:

Kövessen minket: