A dohányzás károsítja az érfalat, emeli a vérnyomást, e káros szenvedély elhagyása tehát igen fontos a beteg részéről. A dohányzás abbahagyása után azonnal csökkenni kezd a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ennek teljes megszűnése azonban csak 8-10 évvel a leszokás után várható.
Érdekes tényt tártak fel a kutatások az alkoholfogyasztás és a magas vérnyomás betegség összefüggésének vizsgálatakor: a napi kis mennyiségű (1-2 dl bor) alkoholt fogyasztók körében ritkább e betegség, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók között, míg a rendszeresen nagy mennyiséget fogyasztók körében jóval gyakoribb az agyvérzés, amelynek egyik rizikótényezője a magas vérnyomás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az alkoholfogyasztás ajánlott felső határa férfiaknak 30, nőknek 20 gramm naponta.
A túlsúlyosakban kétszer gyakoribb a magas vérnyomás, mint a normál testsúlyúakban. Különösen azok veszélyeztetettek, akiknél ez a túlsúly a csípőre, illetve a hasra rakódik. A túlsúly leadása önmagában is a leghatékonyabb módja a vérnyomáscsökkentésnek. Gyakori, hogy az enyhe, mérsékelt hipertóniában szenvedő betegek vérnyomása gyógyszer nélkül is rendeződik a testsúlycsökkenésnek köszönhetően, vagy jelentősen csökkenthető a gyógyszer mennyisége.
Szintén javallott a sófogyasztás mérséklése, az arra érzékeny egyéneknél ugyanis a magas nátriumtartalmú só használata szintén hipertóniához vezethet, ezért csak nátriumszegény sót fogyasszunk. A nátriumfogyasztás csökkentése mellett a káliumbevitel növelésére is fordítsunk figyelmet. Fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldségfélét – célszerű naponta legalább ötször –, mivel a bennük található kálium némiképpen ellensúlyozza a túlzott nátriumbevitel káros hatásait.
Megfelelő mennyiségű kálium mellett csökken a magas nátriumbevitel vérnyomásemelő hatása (elégtelen bevitele esetén fokozódik), és csökken a magas vérnyomás szövődményeinek veszélye. Míg az egészséges étrendben a nátrium-kálium optimális aránya 1-nél kisebb, addig a magyar lakosság körében ez az érték átlagosan 2,5. Nagyon fontos azonban, hogy a káliumbevitelt vesebetegek és káliumvisszatartó vízhajtót alkalmazók (pl. ACE-gátlók, Amilorid) esetében nem szabad növelni!
A megelőzés és a kezelés fontos része a rendszeres testmozgás. Tény, hogy a rendszeresen mozgók között később kezdődik a magas vérnyomás, mint a korban, nemben és egyéb mindenben hasonló, de testmozgást nem végzők körében. A hipertóniás betegeknek azonban ellenőrzés nélkül nem szabad testedzésbe kezdeniük!
A stressztűrő képességünk igen változó, ezért a stressz önmagában nem tekinthető rizikótényezőnek, de a tartós idegi feszültség már vezethet magas vérnyomáshoz. A kávé, alkohol, kábítószerek rendszeres, vagy akár időszakos fogyasztása is negatív hatással van a vérnyomásra, könnyen kimeríthetik a szervezet végső tartalékait. A stressz hatására erőteljesen emelkedik az adrenalinszint, mely igen erős érösszehúzó hatású, s egyben a vércukorszintet is emeli.