Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Hamar megsérülhet az, aki a megszokott napi rutinból kiszabadulva, különösebb testedzés nélkül vág neki a síterepnek. A síbalesetek elkerülésére javasoltak a síelés előtti hetekben naponta legalább egyszer végzett bemelegítő jellegű gyakorlatok: fej, kar, váll, derék, csípő, láb, térd- és bokakörzés, végtag- és derékhajlítgatás, guggolásból fölállás, rugózás.
Indulás előtt érdemes felkeresni a fogorvost, mert a beteg fog a magaslati levegőn könnyen begyulladhat. Tanácsos megszabadulni az esetleges tyúkszemtől, vagy tapaszt viselni. Az alapos pedikűrözés mikrosérüléseket okozhat, ezért inkább csak a körmöket rövidítsék meg. Arcüreggyulladással ne keljenek útra.
Az elsősegélycsomagban legyen: láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő kenőcs, arc- és kézápoló, nap- és fényvédő krém, szőlőzsír, jódampulla, sebkötöző géz vagy mull-lap, sebtapasz.
A pamut alsóneműk, mint ismert, jó nedvszívók, kifelé párologtatják az izzadságot, a műszálasok viszont fokozzák a fagyveszélyt. A térdzoknit ne a nadrágra húzzák rá, mert akkor a hó becsorog a cipőbe, és fagyást okozhat. Sínadrágból a magas derekú, kantáras fazont válasszák, sípulóverből a garbónyakút. Ha inkább a síoverall mellett döntenek, akkor az ne szorítson derékban, és legyen rajta csúszásgátló a térdnél, a könyöknél, a háton. A sícipőben a boka és a sarok pontosan illeszkedjék a neki képzett helyre. Lúdtalpasok viseljék a betétet. Síszemüvegből a szellőzéssel ellátott, cserélhető és törhetetlen üvegű az ajánlott. Hegyi túrához viseljenek napszemüveget és hótaposó csizmát.
A síelésre a legalkalmasabb időpont délelőtt 10-12 és délután 2-4 óra között. Síelés előtt melegítsenek be, utána is mozogjanak, sétáljanak. Lazításhoz, enyhe megfázáshoz hasznos a szauna, sportsérüléseknél viszont kifejezetten káros. Nem ajánlatos síelni alkoholos állapotban, teli vagy üres hassal. Pihenőidőben jót tesz a meleg tea. Alacsonyabban fekvő terepet válasszanak az asztmások, cukorbetegek, epilepsziások, nyomáskülönbségre érzékenyek. Aki túlsúlyos, óvakodjon a rendkívüli megerőltetéstől.
Horzsolás: tisztítás után csak akkor kössék be a sérülést, ha folytatják a síelést.
Zúzódás: eséskor keletkező bevérzés. Kezelhető a vérkeringést, a szövetek mikrocirkulációját fokozó kenőccsel, amely patikában kapható.
Izomgörcs: függesszék fel a síelést, és apró, körkörös mozdulatokkal masszírozzák az adott testrészt.
Izomhúzódás, rándulás, ficam: hirtelen rossz mozdulatra keletkező, nyilalló fájdalom. Pihentetéssel, gyulladáscsökkentő kenőccsel gyógyítható, de a ficamot orvosnak kell ellátnia.
Izomszakadás: hirtelen ütést érez a sérült, vigyék orvoshoz.
Csonthártyagyulladás: leginkább a sípcsontot érintheti. Kiváltója: lúdtalp, rossz cipő, szoros zokni. Ellenszere: pihentetés, gyulladáscsökkentő kenőcs.
Ínhüvelygyulladás: a megerőltető mozgásra figyelmeztet. Főleg az Achilles-ínnél jelentkezik, leginkább lúdtalpasoknak. Pihentetés, enyhe hűtés, gyulladáscsökkentő kenőcs használható.
Csonttörés: ha nem látható a csontvégek közötti eltávolodás, elcsúszás, akkor a rendellenes helyzetű, furcsán mozgó vagy mozgásra képtelen végtagok állásából következtethetnek a törésre, amely ideiglenesen síléccel is rögzíthető. Egyéb töréseknél a mentő megérkezéséig csavarják meleg pokrócba a sérültet.
Agyrázkódás: esés hatására jelentkező rossz közérzet, hányás, kettőslátás, zavart viselkedés, félrebeszélés. Hívjanak orvost!
Sebzések: jóddal tisztítsák meg a seb környékét és steril lappal, laza kötéssel borítsák. A mélyebb vágásokat, a sáros, szennyezett sérüléseket mutassák meg orvosnak.
Vérzések: az enyhe, hajszáleres vérzésre fedőkötést, az erősebb gyűjtőeres vérzésre nyomókötést alkalmazzanak. Az ütőér sérülésekor a mentő megérkezéséig szorítsák el a seb előtti és a seb mögötti érszakaszt (egy újjal erősen nyomják a csontos alaphoz). Enyhe orrvérzéskor fogják össze az orrszárnyakat, és hajtsák hátra a fejet, erősebb vérzéskor viszont a sérült inkább hajoljon előre. Az orvosi segítségig rakjanak az orrlyukakba zsebkendőt vagy gézdarabot.
Belső sérülés: jelzője arcszürkülés, verejtékezés, eszméletvesztés. Azonnal hívják a hegyi mentőket!
Lehűlés: a testhőmérsékletében az úgynevezett zavarküszöb 32 Celsius fok, a kritikus küszöb 28, a halálküszöb 18 fok körül következik be. A lehűlést a zavart viselkedés jelzi. Burkolják meleg holmiba a beteget, itassanak vele meleg cukros teát. Eszméletvesztés esetén hívják a hegyi mentőket.
Fagyás: az első fokú fagyás jele az elfehéredő kis lila folt, ezt enyhén masszírozzák. A másodfokúnál már fagyhólyag keletkezik, ezt steril gézlappal borítsák és a környékét gyengéden masszírozzák. A szövetroncsolással járó harmadfokú fagyáskor az orvos megérkezéséig gézlappal fedjék be az adott testrészt.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
