Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A terápia során megjelenő változások vagy problémák észrevételében ugyanis a beteg környezetében élők kulcsszerepet játszanak. Közös odafigyeléssel a Parkinsonos beteg életminősége a kezelés folyamatos korrekciójával hosszú távon is fenntartható.
A Parkinson-kór egy részben öröklődő, részben mindmáig tisztázatlan eredetű degeneratív idegrendszeri betegség, amely 100.000 ember közül 60-80 esetben fordul elő. Az életkor növekedésével gyakorisága a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet, világszerte összesen több mint 6,3 millió embert érint. Magyarországon a becsült adatok szerint kb. 1820 ezer közé tehető a Parkinson-betegek száma, és évente mintegy 1500-2000 új beteggel számolhatunk. Sok betegnél későn állítják fel a diagnózist, valamint nem minden beteg részesül megfelelő ellátásban.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------ 
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Jellemző az érintett beteg megjelenése, főként a betegség előrehaladottabb állapotában. Lelassult mozgás, beszéd és gondolkodás jellemzi, a lépések rövidek, csoszogóak. Nagy problémát jelenthet egy küszöb átlépése, vagy veszélyessé válhat egy hirtelen megfordulás, mivel a beteg megszédülhet és eleshet anélkül, hogy a normális védekező reflexek megvédenék őt a sérülésektől.
Az arcizmok sem működnek elég jól, az arc mimikája elveszik, érzelmi tompaság tükröződik rajta, bőre kenőcsösen fénylővé válhat. Az írás és a kézzel végzett finom mozgásokat szintén befolyásolja a kór, amit a megjelenő kézremegés tovább ront.
Nem mindenki észleli azonban ugyanabban az időben pontosan ugyanazokat a tüneteket. A betegség jellegzetes tüneteinek korai felismerése rendkívül fontos. Az időben elkezdett szakszerű kezelés hosszú ideig megfelelő életminőséget biztosít a betegek számára.
A Parkinson-kór tipikusan olyan betegség, amely lassan rontja az életminőséget, azonban a kezelés fejlődésének köszönhetően ma ez az állapot hatékonyabban befolyásolható mint eddig bármikor. A megfelelő életminőség fenntartásához optimális kezelésre, azaz a beteg, a környezet és a kezelőorvos szoros együttműködésére van szükség.
Az egyértelmű kommunikáció és szükséges ismeretek megléte alapvető fontosságú bármilyen betegségnél, de ez különösen igaz a krónikus betegségek esetében. Az orvosnak a betege állapotában bekövetkezett legkisebb változásokról is tudnia kell, hiszen ez az alapja annak, hogy a beteg a legjobb kezelést kapja. A változásokat nem feltétlenül az érintett látja a legjobban – hiszen ő folyamatként éli meg a betegségét –, sokszor a családtagok értő figyelmének tűnnek fel azok a változások, melyek aztán létfontosságúak lesznek a megfelelő terápia kialakításában, és így az életminőség megőrzésében.
Mivel a Parkinson-kór tünetei döntően az agyi dopamin(ingerületátvivő anyag, az idegsejtek közötti kommunikációban játszik fontos szerepet) szint csökkenésével kapcsolatosak, a legtöbb kutatás ennek ellensúlyozásának kifejlesztésére irányult. A kezelésben használt gyógyszerek az elveszett dopamin pótlására szolgálnak vagy gátolják a dopamin lebontását. Ezt a gyakorlatban nehéz megvalósítani, mivel a megfelelő előanyag, a levodopa csak kis mennyiségben jut át az ún. vér-agy gáton (a vérből nem juthatnak át bizonyos molekulák az agysejtek közé – ez az agy védelmi rendszere).
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
