A kezelés és a kilátások szempontjából korántsem mindegy, hogy egy-egy adott daganat mekkora, mennyire érinti a környezetet, ad-e áttéteket, tehát hogy mennyire előrehaladott. Több lehetőség is kínálkozik ezek alapján az egyes betegségek stádiumok szerinti beosztására.
Ezek közül a talán leggyakrabban alkalmazott rendszer a mérettől, a környező nyirokcsomók érintettségétől és távoli áttétek megjelenésétől függően négy, római számmal jelzett stádiumot különböztet meg. Az I. a legenyhébb, a IV. a legelőrehaladottabb fokot jelenti. Nyilvánvalóan a legtöbb esély a gyógyulásra az elsőben kínálkozik.
Egyéb stádiumbeosztási rendszerekben is értelemszerűen annál biztatóbb a kép, minél' kevésbé tör át egy burjánzó elváltozás a kiindulási helyet körülvevő tokon, illetve az adott szervet minél kisebb mélységben érinti. Igen fontos szerep jut a pontos stádiumbeosztásnak a kezelés megtervezésében. Egészen más a megközelítés akkor, ha egy folyamat kisméretű, csak felszínesen helyezkedik el, és sem az adott régió nyirokelvezetésébe eső nyirokcsomók, sem a környező szervek nem érintettek, mint ezzel ellenkező esetben.
Nem hangsúlyozhatjuk eléggé annak jelentőségét, hogy akár banális betegségre emlékeztető, de azokkal mégsem magyarázható tünetek esetén is, egyetlen percig se késlekedjünk orvoshoz fordulni! Sajnos naponta találkozunk azzal az elképzeléssel, hogy „nem tudok róla, tehát nincs".
Rendszeres a szűrővizsgálatok iránti érdektelenség, pedig ezek alkalmával még teljesen tünetmentes stádiumban lévő és éppen ezért gyógyítható elváltozások derülhetnek ki. Minden halogatással töltött óra éveket vehet el az életünkből!
Dr. Békési Gábor
lgyógyász szakorvos