Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A nyaki gerinc gyakori fejlődési rendellenessége az ún. nyaki borda. Normálisan a bordák csak a háti szakaszon fejlődnek ki, ezek alkotják a mellkast, néha azonban az utolsó nyakcsigolyához is kifejlődik a csökevényes borda.
Ez önmagában nem okoz bajt, azonban ha jelentős nagyságot ér el, nyomhatja a gerincből kilépő karidegfonatot, mely a kar és a kéz izmainak mozgatórostjait, illetve az érzőidegeket foglalja magában, így a panaszok az érintett kéz erejének csökkenéséből (a szorítóerő gyengüléséből) és kellemetlen zsibbadásból, az alkar és a kéz fájdalmából, égető érzésből tevődnek össze. A vegetatív idegek működészavara miatt a bőr hűvösebb tapintatú lehet. Általában középkorú betegeken jelentkeznek a tünetek, noha a borda a növekedés lezárulása után tovább már nem nő.
----------------------------------------------------------------------------------------------- 
Légkeveréses Halogén Főzőkészülék: 38 800 Ft HELYETT 14 990 Ft!
- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne
- Füst- és szagmentes
- Tehetünk bele alufóliát, vagy akár tepsit is
- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.
- Megtapasztalhatjuk az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő.
- Könnyen hordozható, 5,9 kg, így akár a nyaralónkba is elvihetjük magunkkal.
- Négy személyt könnyedén kiszolgál, akár egyszerre készülhet benne a hús és a köret.
MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>
----------------------------------------------------------------------------------------------------
A diagnózist a nyaki gerinc röntgenfelvételén látható nyaki borda alapján lehet felállítani. Kezelésként enyhébb esetekben, gyógyszerek adása mellett hatásos lehet a gyógytorna, fizioterápia. Súlyosabb tünetek esetén műtétet kell végezni, melynek lényege a nyaki borda eltávolítása.
Hasonló tüneteket okoz a nyakcsigolyák közötti porckorongok ellapulása, a kis ízületek kopása, majd az ennek következtében kialakuló csontos felrakódás. Ez a betegség a negyedik-ötödik évtizedben gyakoribb. A gerincből kilépő ideggyökön nyomási tünetek jelentkezhetnek, a fájdalmak a nyaki izomzat görcsös összehúzódását eredményezik, és gyakran sugárzanak az érintett oldali karba. Az idegrendszeri tünetek aszerint különböznek, melyik gyök került nyomás alá, így más-más ujjakban jelentkezhetnek a panaszok. Emellett a betegek azt veszik észre, hogy kezük ügyetlenebbé vált, szorítóereje csökkent.
A betegség elsősorban gyógyszerrel kezelhető, az akut szakban kiegészítésként hasznos lehet a nyakat rögzítő gallér. Az esetek kisebb részében fiatalabb betegeken előfordulhat nyaki porckorongsérv, ilyenkor kifejezettebbek az idegrendszeri tünetek. Gyógyszeres, fizioterápiás kezelésre nem reagáló betegeknél a műtét hozhat gyógyulást.
A vállízület gyulladása következtében gyakran jelentkezik az ízület mozgásainak nagyfokú beszűkülése, lemerevedése. Többnyire fokozatosan alakul ki a merevség, a beteg nem tudja a haját megfésülni, nehézséget okoz a tisztálkodás, étkezés is. Elsősorban a kar oldalra és a fej fölé emelése, kifordítása szűkül be. A folyamat az ízület teljes merevségéhez is vezethet, melyet "befagyott váltnak" nevezünk. Kiváltó okai között elsősorban a vállízülettel szoros összefüggésben lévő inak gyulladását kell keresnünk. Súlyosabb esetben az inak elszakadhatnak, az ízület környékén mész rakódhat le.
E betegség elsősorban a középkorúakat érinti, nőknél gyakrabban fordul elő. A kezelés eredményessége nagyban függ attól, milyen régóta jelentkeznek a tünetek. Minél súlyosabb az ízület mozgáskorlátozottsága, annál hosszabb ideig tart a gyógyulás. A kezelés lényeges része a váll nyugalomba helyezése a törzstől távolított helyzetben, gyulladáscsökkentő gyógyszerek adása, a váll fokozatos tornáztatása. Súlyos esetekben a vállat altatásban kell bemozgatni. A vállizomzat sérülése esetén a szakadások műtéti ellátására is szükség lehet.
Vállízületünkben a felkarcsont fejének csak kis részét, felszínének 1/6át fedi be a lapockacsont ízületi vápája. Emiatt ebben az ízületben fordulnak elő leggyakrabban ficamok. Nem megfelelően kezelt esetekben kialakulhat a váll szokványos ficama: az ízületi fej mindennapi mozdulatra is elhagyja a vápát. Ritkán hoz gyógyulási az ízület rögzítése, a ficamok továbbra is ismétlődnek. Műtéttel a kitágult ízületi tok beszűkíthető, a leszakadt ízületi porc visszaváltható. Megfelelő utókezeléssel, gyógytornával jó eredményt lehet elérni.
A könyök leggyakrabban jelentkező betegsége a „teniszkönyök". Ezt azonban nemcsak sportolás során lehel „szerezni", hanem okozhatja minden olyan nehéz munka, mely a kéz fokozott szorítóerejét, intenzív működését igényli: lapátolás, talicskázás és számtalan háztartási tevékenység. A kórkép lényege a kéz- és a csuklófeszítő izmok eredésénél, a felkaron kialakuló csonthártyagyulladás. A fájdalmak a könyökízület külső oldalán jelentkeznek. Kezelésében fontos a kiváltó fokozott terhelés megszüntetése. Helyileg adott gyulladáscsökkentő injekciókkal a betegek jelentős része meggyógyítható.
Hasonlóan az előző betegséghez, a kézínhüvelyek gyulladása is megerőltetés következménye. A fájdalmak az érintett ín lefutásának megfelelően jelentkeznek, az ujjak mozgatásakor fokozódnak. Tapintással a beteg ínhüvely mentén megnövekedett nyomásérzékenységet, néha hóropogásszerű dörzsölést észlelünk. Legfontosabb teendő a kéz rögzítése gipszsín, csuklórögzítő tok segítségével, gyulladáscsökkentő szerek adása mellett.
Sajátságos ínbetegség következménye a pattanó ujj. Az ujjfeszítő ín hüvelyén szűkület alakul ki, melyben az ín nem tud szabadon csúszni. Amikor az ín áthalad a szűkületen, fájdalmas pattanás jelentkezik. A betegség jelentkezhet felnőtt- és gyermekkorban is. Kezelése műtéti: a beszűkült ínhüvely bemetszése teljes gyógyulást eredményez.
ortopéd szakorvos
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
