Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Bizonyos védőoltások a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötelezőek. Ide tartoznak többek között az életkorhoz kötött védőoltások. A védőoltások e csoportja kötelező alkalmazásának jelentősége vitathatatlan, mivel az közérdeket és egyben egyéni érdeket is szolgál. A korábban súlyos járványok szinte eltűntek hazánkból. Azokban az országokban, ahol a védőoltások nem kötelezőek, napjainkban is előfordulnak súlyos járványok és ezek következményei. A védőoltásnak számos híve és ellenzője van.
Egy marylandi vizsgálat rámutatott arra, hogy azoknak a jelentős hányada, akik aggályosnak vélik a védőoltás alkalmazását, valójában félnek annak esetleges szövődményétől. A valóságban a védőoltások miatt maradandó egészségkárosodáshoz vezető szövődmény rendkívül ritkán fordul elő. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a védőoltások okozta következmények miatt alig néhány kártérítési ügy indult.
Ki felel a maradandó egészségkárosodásért?
Amennyiben a kötelező védőoltással kapcsolatba hozható szövődményért senki nem felelős, azaz az oltás szervezetbe juttatása a szakmai szabályok szerint történt, az orvos vétlen, továbbá az oltóanyag is hibátlan, a hatályos rendelkezés alapján a háttérfelelősség a Magyar Államot terheli. Amennyiben a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, vagy egyéb tragikus kimenetele lesz, őt, illetve az általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítani köteles.
A védőoltások egy része ma még nem kötelező, azonban bizonyos fertőző betegségekkel szemben védettséget biztosító oltóanyag vényre, orvos javaslatára kérhető.
Fontos, hogy a védőoltásban részesülő egészséges legyen. Legyengült szervezetbe oltóanyagot bevinni nem javasolt. Amennyiben a saját elhatározásból beadott védőoltással összefüggésben az érintett egészségében károsodik, abban az esetben elsősorban vizsgálni kell a beadás szakszerűségét, továbbá az oltóanyag hibátlanságát. Amennyiben a károsodás az oltóanyag hibájából ered, a károsult kárigényét a termékfelelősség alapján a gyártóval szemben érvényesítheti. Ez természetesen nem foglalja magában az egyéni reakciót, mely szövődmény, nem várt esemény kialakulása nem tulajdonítható az oltóanyag hibájának.
Oltóanyaghiba a gyakorlatban szinte nem fordul elő, hiszen azokat csak úgy, mint minden gyógyszert, a gyártás során szigorú minőségi kontrollnak vetik alá. Előfordul olyan eset, amikor a védettség kialakulásához több, időben egymást követő oltóanyag beadása szükséges (a teljesség igénye nélkül ilyen például a kullancs okozta agyhártyagyulladás, hepatitis B elleni oltás, veszettség elleni oltás stb.). Amennyiben ugyanazon készítmény alkalmazása esetén alakul ki szövődmény az oltássorozatban annak ellenére, hogy orvosi hiba nem történt, abban az esetben a gyártó felelősségét kell vizsgálni. Egyáltalán nem biztos, hogy az esetleges károsodást termékhiba okozza, az kialakulhat az érintett egyéni reakciója miatt is. Javasolt a betegtájékoztatón feltüntetett mellékhatásokról, szövődményekről tájékozódni mielőtt a védőoltásról döntünk.
Amennyiben az oltássorozatot nem ugyanazon termékkel végzik, – a védettség kialakulásához az oltás meghatározott időközönként megismétlendő ugyanazon készítménnyel – vizsgálandó, hogy egyáltalán a termékek helyettesíthetők-e egymással. Amennyiben gyógyszerészeti szempontból a helyettesítés nem deklarált, abban az esetben véleményem szerint adott esetben megkérdőjelezhető a helyettesítés jogossága is és szabályoknak, előírásoknak való eljárás.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
