Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Pontos adatok nincsenek, hány embert érint, de a becslések szerint Magyarországon évente többezer haláleset hátterében állhat kezeletlen magas vérnyomás (hipertónia). A fejlett országokban a népessség mintegy hatodának, Magyarországon viszont közel a negyedének kúszik a vérnyomása a normál határérték, azaz 140/90 Hgmm fölé. Ez a kettős adat azt a nyomóerőt jelzi, amelyet a szív által pumpált vér az érfalra gyakorol. A vérnyomás felső, vagyis szisztolés értékét a szív összehúzódásakor, az alsó, vagyis diasztolés értékét a szív elernyedésekor mérik. Alkalmilag sokféle élethelyzet, körülmény (sport, stressz stb.) okozhat emelkedett értékeket egészséges személyeknél is, a veszélyt a tartósan magas, kezeletlenül maradó vérnyomás jelenti. Ezért egy mérés nem elég, a szakemberek általában három, különböző időpontban, nyugalmi állapotban mért, a normálist meghaladó érték után állítják fel a diagnózist.
A hipertónia veszélyét növeli, hogy ún. „néma gyilkos”: hosszú ideig nem okoz panaszokat. Az első tünetek nemegyszer csak akkor jelentkeznek, amikor a kezeletlen, tartósan magas vérnyomás már jelentős károkat okozott a beteg érrendszerében. Az ellenőrző mérések elmulasztása és az első jelek (szédülés, tarkótáji fájdalmak, gyakori orrvérzés, fejfájás, mellkasi szorítás, szemészeti panaszok) figyelmen kívül hagyása nagyon veszélyes: a magas vérnyomás egy idő után tönkreteheti a szem apró ereit, jelentős látásromlást, akár vakságot okozhat. Visszafordíthatatlan károsodást okozhat az agy finom érhálózatában is, amelynek következményeként stroke, agyvérzés következhet be. Magas vérnyomás áll a szívinfarktusok hátterében is. Gyakori szövődményként jelentkezhet a vese károsodása, veseelégtelenség kialakulása is.
A magas vérnyomás többnyire több tényező (genetikai hajlam és környezeti hajlamosító tényezők) együttese miatt kialakulóan elsődleges, esszenciális hipertónia, és ritkábban valamilyen más betegség (pl. veseartériaszűkület, pajzsmirigy betegség, daganatos elváltozás stb.) tüneteként jelentkező másodlagos magas vérnyomás. Kialakulását néhány jellemző rizikófaktor valószínűsíti. Jobban oda kell figyelni például a vérnyomás rendszeres ellenőrzésére azoknak, akiknek családjában már előfordult magasvérnyomás-betegség. Növeli a veszélyt az előrehaladott életkor is, mivel az évek számával az erek fokozatosan elveszítik a rugalmasságukat és hajlékonyságukat, növelve a bennük áramló vér nyomását. Érdekes a nemi megoszlás: fiatalabb korban több a férfibeteg, ötvenéves korban kiegyenlítődik a két nem érintettjeinek aránya, majd idős korban a nőbetegek száma lesz nagyobb. Nem véletlenül tekintik civilizációs betegségnek, hiszen a mozgáshiányos életmód, az ülő munka, az ennek következtében kialakuló túlsúly, a kényelmi ételek magasabb zsír és sótartalma mind jelentős rizikótényező. A káros szenvedélyek is veszélyforrások: a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás ártalmai, a nikotin érszűkítő hatása, a túlzott koffeinbevitel mind-mind hozzájárulhat a magas vérnyomás állandósulásához.
A kezelést életmódváltás segítheti
A terápia célja, hogy a beteg vérnyomása az optimális értékre, 138/83 Hgmm-re csökkenjen.A gyógyszeres kezeléssel párhuzamosan bevezetett életmódváltozás nagyon sokat segíthet. A túlsúlyos betegek vérnyomását például már 5-10 kg fölösleg leadása csökkenti, és akár önmagában is normalizálhatja, ha só- és zsírszegény, rostokban gazdag, csökkentett kalóriabevitelű diétával és testmozgással sikerül az optimális testsúlyt megközelíteniük. A rendszeres mozgás nemcsak a súlycsökkentést, hanem a stresszkezelést is segíti. (Nem feltétlenül kell teljesítménytúrákra gondolni: heti háromszor egy óra testedzés, illetve napi félóra könnyebb mozgás, séta is igen jó hatású, csak el kell kezdeni!) Az érrendszer épségét a magas koleszterin- és vércukorszint is veszályezteti, így ezek kontroll alatt tartása is segít a vérnyomás rendezésében.
A másodlagos hipertóniánál az alapbetegség kezelésével rendezhető a vérnyomás. Az elsődleges magasvérnyomás-betegségnél összetett terápiára van szükség. Ha az életmódbeli változtatások önmagukban nem hoznak eredményt, az orvosok gyógyszerek segítségével „állítják be” a megfelelő tartományba a vérnyomást. A kezelés egyénre szabott, hosszabb folyamat, az orvos és a páciens együttműködése szükséges hozzá. A beteg rendszeres méréssel, vérnyomásnapló vezetésével segítheti a munkát. A gyógyszerek mellett is szükség van az egészségesebb életvitel folytatására, hogy mielőbb elérhessék és megőrizhessék az optimális értékeket. A rendelkezésre álló vérnyomáscsökkentők (az ún. angiotenzin II receptor-blokkolók, röviden ARB-k, a kalciumcsatorna-gátlók, a béta-blokkolók, vízhajtók stb.) közül az orvos a beteg kora, neme, állapota, más betegségei stb. alapján választja ki a legmegfelelőbbet.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
