Miért gyakori a vashiány/vérszegénység terhesség alatt?
Várandósság során a test óriási változásokon megy keresztül. Ez egyik ilyen az, hogy a szervezetnek lényegesen több vért kell termelnie annak érdekében, hogy a magzat megfelelően fejlődni tudjon. Normál esetben egy nőnek kb. 5 liter vér kering az ereiben, ám terhesség alatt ez lényegesen több: a várandósság vége felé 7-8 l a keringő vérmennyiség.
Várandósság esetén kb. 2x-3x annyi vasra van szükségünk a megfelelő mennyiségű hemoglobin szintézishez (mely a vörösvértestek fő alkotóeleme), mint nem terhes állapotban. Sajnos azonban a vas nehezen szívódik fel, ráadásul sok nő úgy kezd neki a terhességnek, hogy eleve kevesebb a raktározott vas szintje, ez pedig megnehezíti a hemoglobin előállítását, és kialakul a vashiányos vérszegénység. Az enyhe vérszegénység ezért igen gyakori a babavárás időszaka alatt. Ilyenkor leggyakrabban fáradékonnyá, aluszékonnyá válik a kismama, nagyobb fokú vashiányos vérszegénység esetén pedig gyakran szédül, pulzusa szapora és nehézlégzése van. Veszélye, hogy problémák adódhatnak ekkor a terhességben, valamint a szülés körül is (nagyobb vérvesztés).
A vashiányos állapot sajnos sokszor megmarad szülés után is. A nagyon alacsony vas szint befolyásolhatja a hangulatot, a kismama ingerlékennyé válhat, ráadásul ekkor megnő a szülés utáni depresszió esélye is. Emellett a fáradtság megnehezíti a szoptatást, tejtermelést is.
Sokan úgy gondolják, hogy maga a szoptatás okoz vashiány, illetve vérszegénységet, ám ez valójában nagyon kevés vasat vesz ki a szervezetéből, körülbelül 0,3 milligrammot naponta. Ezért a szülés után az anyukák vashiányát nem a szoptatás okozza, hanem nagy valószínűséggel már a terhesség során fellépett a probléma (vagy már előtte is jelen volt). Éppen ezért szükséges a kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás, valamint érdemes vastartalmú várandós vitaminokat szedni a várandósság alatt.