Az emberi agy a természet egyik legkomplexebb és legcsodálatosabb teremténye. Habár az agykutatás még fiatal tudomány, az eddigi felismerések azt sejtetik, hogy az agyról sok szempontból szuperlatívuszokban beszélhetünk.
Agyunk rövid távú, valamint hosszú távú memóriával dolgozik és nagyon gazdaságosan bánik az információkkal: csak azokat az adatokat tárolja a hosszú távú memóriában, amelyekre a későbbiekben nagy valószínűséggel szükségünk lesz. A többi, elsőként a rövid távú memóriába került adatot kiszelektálja. Egy elismert, iskolákban és egyetemeken is használatos, sőt interaktív tanulószoftverekbe is beépített tanulási technika az „időközönkénti ismétlés”. Ennek lényege, hogy a fontos információ gyakori ismétlésével az agy „a fontos” jelzővel látja el az információt és a hosszú távú memóriába helyezi, ahonnan az előhívhatóvá válik, nem felejtjük el. A felejtési görbe az emlékezetek fakulásának folyamatát ábrázolja az idő függvényében. Leolvasható róla, hogy az emberek jellemzően a megtanult tények felét néhány nap vagy hét alatt elfelejtik, kivéve, ha tudatosan és folyamatosan gyakorolják a frissen megtanult adatokat.
A szója agyunk legfontosabb hírvivő anyagát, a kolint, valamint agyserkentő fitoösztrogént tartalmaz. Testünk lecitinből (tojás sárgája, mogyorófélék) maga is képes kolint előállítani. A többszörösen telítetlen zsírsavak, ebből is elsősorban a linolsav és az omega-3 zsírsavakhoz tartozó alfa-linolénsav, amely többek között a halolajban is megtalálható, előnyösen befolyásolják az agysejtek és idegsejtek működését. A spenót, a zöldbab és a saláta klorofilltartalmuknál fogva segíti a vér oxigénmegkötő képességét. Az alacsony zsír- és magas kakaótartalmú csokoládé viszonylagosan magas DHEA-t (Dehydroepiandrosteron) tartalmaz, ami az agyban a stressz redukálásáért felel és az emlékezést is segíti. A vitaminok közül az agysejtek, a memória és kognitív funkció tekintetében az E- és a D-vitamin nyom sokat a latban.
Agy- jogging és memória tréning
Az agytornát divatos kifejezéssel agy-joggingnak is nevezik. Utóbbival és memóriatréninggel kognitív teljesítőképességünket, illetve memóriánkat javíthatjuk. A memória, az észlelés, a reakció és koordináció olyan funkciók, amelyekre mindennapi tevékenységeink során feltétlenül szükség van. Sudoku-val, egy kultikus japán játékkal, amelyben a számokat 1-9-ig kell elhelyezni megadott szabály szerint, könnyedén fejleszthetjük logikai gondolkodásunkat és koncentrációs készségünket. A matematikai képességekkel megáldottak válasszák a Kakuro nevű, a Sudoku-hoz hasonló, játékos fejlesztőt, ami elsősorban a gondolkodást fejleszti.
Aki nem kedveli az ilyesfajta játékokat, fejszámolással illetve rendszeres olvasással is memóriáját fejleszti. A táplálkozáson és az agytornán túl memóriánkat támogatjuk akkor is, ha alszunk. Éjszaka agyunk mintegy újrajátssza a nap történéseit és a tanultakat elraktározza a hosszú távú memóriában. Ha nem alszunk eleget, az új emlékek nem kerülnek a helyükre vagy teljesen elvesznek, így később nem lesznek előhívhatók.
A fizikai munka az izmokon kívül az agy szürkeállományára is nagyon jó hatással bír. Kutatások szerint az agy memóriaközpontja (hippokampusz) az évek múltával zsugorodik. Tudósok igazolták, hogy a rendszeres mozgást végző idősebb embereknél növekedésnek indult a hippokampusz térfogata.