Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Az időskori elbutulás lényege a megszerzett és begyakorolt intellektuális funkciók, tájékozódási képességek hanyatlása. Sokszor a rövid távú memória elvesztése az első tünet. Súlyosabb esetben a beteg fokozatosan elveszítheti emlékező- és ítélőképességét, végül önmagát sem képes ellátni, környezetét nem ismeri fel, kommunikációs képessége megszűnhet. Típusos esetben előbb a személynevek esnek ki, majd ezeket a főnevek követik. A rövid távú memória súlyosan károsodik, de a régmúlt emlékeit még hosszabb ideig képesek feleleveníteni.
Számos oka lehet a demencia kialakulásának, de a tünetek nagyon hasonlítanak: az emlékezeti funkciók gyorsabb vagy lassúbb ütemű hanyatlása jelentkezik, esetleg egyéb idegrendszeri vagy pszichiátriai tünetek is csatlakoznak hozzá.
Gondoljunk-e mindig valami súlyos elváltozásra, vagy intézzük el puszta kézlegyintéssel, ha környezetünkben, családunkban egy idős személy feledékennyé válik, hiszen ez "a korral jár"?
Fiatalkorban is jelentkezhet feledékenység, s ha saját életünkre gondolunk: hányszor mondjuk naponta, hogy elfelejtettem valamit… Betegség ez? Természetesen általában nem, csak információkkal, eseményekkel zsúfolt napjaink velejárója. De tudni kell, hogy még fiatalkorban is állhat mögötte akár egyszerűbb, akár súlyosabb elváltozás, persze gyakoribb a feledékenység, de kifejezett, feltűnő jelentkezése nem a kor velejárója!
Leggyakoribb időskori oka az erek általános elmeszesedése, az ateroszklerózis. Ennek következtében számos egyéb betegség mellett (szívelégtelenség, magas vérnyomás, cukorbetegség), agyi vérkeringési zavarok alakulhatnak ki, melyek oxigénhiányos állapotokat teremtenek.
A csökkent pajzsmirigyműködés (hipotireózis) fontos tünete a feledékenység, a csökkent aktivitás, az érdeklődés hiánya; sok esetben csakis ezek a tünetek jelentkeznek.
Gondolni kell az agyi térszűkítő folyamatokra is (pl. agydaganat), a feledékenység az első tünet is lehet, s az egyéb ideggyógyászati tünetek esetleg hiányozhatnak. Nagyon sok idős ember szed gyógyszert (pl. nyugtatókat), s ezek is a fent említett panaszok okai lehetnek, amennyiben gyógyszeraddikció (hozzászokás) alakul ki.
Szorongásos betegségekben a figyelem szétszórtsága, a depressziókban pedig az aktivitás hiánya múló emlékezetzavart okozhat, s az alapbetegség gyógyításával magától megszűnik.
Egyes betegségek (pl. némely parkinsonismus-formák, az AIDS, a súlyos vérszegénység, a veseelégtelenség, vitaminhiány, alacsony vércukorszint), emellett a táplálékhiány (!) és a nagyon gyakori alkohol okozta agyi elváltozás is valódi demenciát eredményezhetnek. Felismerésük nagyon fontos, mivel az alapbetegség kezelésével további súlyosbodásuk lassítható.
Szólnunk kell még az Alzheimer-kórról, illetve a fenti betegségekhez társuló Alzheimer-típusú demenciákról. Klinikailag a korábbi ismeretek emlékezetben tartásának és felidézésének nehézkessége, majd a tájékozódás zavara észlelhető. Szegényessé válik a szókincs, az érdeklődési kör beszűkül. A korábban megszerzett praktikus intelligencia a jól begyakorlott sztereotípiákkal hosszú időn át segítheti a magatartást. Az agyról készült komputertomográfiás képeken (számítógépes rétegfelvételeken) a jelzett agyi állomány pusztulása és a tünetileg észlelhető leépült állapot között azonban nincs egyértelmű oki kapcsolat.
Információ az interneten: felejtek.hu
A demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedő betegeknek és hozzátartozóiknak nagy segítséget jelenthet egy internetes oldal: felejtek.hu. Az oldalon nem csak a betegség kórképéről kaphatunk fontos információkat, hanem ápolási és jogi tanácsokról, terápiás lehetőségekről is olvashatnak mind a betegek, mind az őket ápolók. A felejtek.hu szinte minden olyan kérdésre választ ad, ami a betegség kapcsán felmerülhet.
Láthatjuk, milyen sokféle, igazán súlyos betegség állhat az egyszerű, szinte mindennapos viselkedés, a feledékenység mögött.
Amennyiben a fent leírt súlyos ideggyógyászati-pszichiátriai tüneteket észleljük ismerősünk, rokonunk normálisnak, mindennaposnak tartott feledékenysége mellett, ha hirtelen jelentkezik a feledékenység, vagy jelentős súlyosbodása észlelhető, mindenféleképpen forduljunk orvosunkhoz!
Itt jut nagy szerep a háziorvosoknak. Ha jó kapcsolatot tart a családdal, személyesen ismeri betegeit, követi életüket, betegségeiket, gyógyszereiket rendszeresen ellenőrzi, talán jobban kitűnik a szokatlanul indokolatlanul jelentkező feledékenység. Ne hanyagoljuk el se magunkat, se rokonainkat, se ismerőseinket! Ne felejtsünk el segíteni másokon…
Szponzorált tartalom
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
