A Mount Sinai Orvosi Központ Alzheimer-centrumának kutatása szerint az időskori elbutulással járó betegség korábban jelentkezik azoknál, akik rendszeresen nagy mennyiségű, több mint napi két pohárnyi alkoholt fogyasztanak, valamint erős dohányosok (naponta több mint egy doboz cigarettát szívnak).
Dr. Ranjan Duara, a központ igazgatója szerint az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszó elváltozások már jóval a tünetek előtt jelentkeznek. Akik jobb szellemi tartalékokkal rendelkeznek és szellemi aktivitásukat tovább megőrzik, több ideig képesek ellensúlyozni az agyban már kialakult károsodások hatását. A kutatás szerint az erős dohányosoknál 2,3 évvel, míg a rendszeres alkohol-fogyasztóknál 4,8 évvel korábban jelentkeztek az Alzheimer-kór tünetei.
Mind a dohányzás, mind az alkoholfogyasztás károsíthatja az agysejteket és a sejtek közötti kapcsolatot, és az Alzheimer-kór mellett számos betegség (pl. koszorúér-betegség, agyi keringészavarok) kockázatát növelik. Míg a dohányzás a legkisebb mennyiségben is káros, addig az alkoholfogyasztással kapcsolatban ellentmondásosak az adatok. A mértékletes alkoholfogyasztás például csökkenti a koszorúér-betegség kockázatát, de hogy ez pontosan mennyi italt jelent, nem egyértelmű: egy holland tanulmány szerint napi 3-4 ital még mértékletesnek tekinthető, de Dr. Duara szerint napi 2-nél több már veszélyes lehet.
Az Alzheimer-kór kialakulása szempontjából fontos tényező a koleszterinszint is, az oaklandi Kaiser Permanente Kutatócsoport eredményei szerint ugyanis túl magas szintje akár másfélszeresére is növelheti a betegség kockázatát. A koleszterin hatásának pontos mechanizmusa még nem ismert, és az sem tisztázott, hogy az LDL-koleszterinnek (az erek elzáródásáért felelős ún. „rossz” koleszterin), vagy a HDL-koleszterinnek („jó” koleszterin) van-e szerepe. Emellett az sem állítható, hogy ez lenne a betegség oka, de mindenképpen fontos előjele a nagyobb kockázatnak.
Az eredmények alapján további kutatások szükségesek, de annyi mindenképpen elmondható, hogy már a középkorúaknak oda kell figyelnie a különböző rizikótényezőkre, szem előtt tartva, hogy „ami jó a szívnek, az jó az agynak is.”