Szakértők az Alzheimer-kór kockázatának csökkentéséről

Hogyan lehet szinten tartani, illetve megerősíteni a szellemi frissességet?

• Mozogjon rendszeresen.

• Tartózkodjon a dohányzástól és a túlzott alkoholfogyasztástól.

• Tartsa vérnyomását, koleszterinszintjét, vércukorszintjét és testsúlyát megfelelő tartományban.

• Éljen aktív társadalmi és társas életet.

• Étkezzen egészségesen és változatosan. Különösen fontos a gabonafélék, a halak, a hüvelyesek és a zöldségek fogyasztása.

• Folyamatosan eddze agyát új dolgok kipróbálásával, szellemi játékokkal vagy nyelvtanulással.

• Óvja fejét a sérülésektől, különösen sportolás közben.

Az életvitel, a környezet és a genetikai háttér egyaránt szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A kockázati tényezők önmagukban nem okai a betegségnek, viszont növelik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Az is igaz, hogy az ismert rizikófaktorok alacsony szinten tartása vagy teljes kizárása sem garantálja a betegség elkerülését.

A kockázati tényezők egy része kiiktatható, ill. befolyásolható (pl. a dohányzás, illetve a magas vérnyomás), míg a másik csoportjuk adott, gondoljunk csak az életkorra vagy a genetikai adottságokra.

Befolyásolható kockázati tényezők

Az Alzheimer kór és a szív- és érrendszeri betegségek közös kockázati tényezői

A magas vérkoleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke (ejtsd: sztrók, magyarul szélütés) kiemelt kockázati tényezők. A felsoroltak lényegesen gyakrabban fordulnak elő idős korban, és rizikófaktorai az Alzheimer-kórnak, valamint a demencia más formáinak (érkárosodás miatti elbutulás, vascularis demencia) is.

Dohányzás

A dohányzás számos betegség esetében jelent kockázatot, beleértve a daganatok megannyi formáját, a szív- és érrendszeri betegségeket, illetve a cukorbetegséget. Tény, hogy a dohányzók esetében – ellentétben a nemdohányzókkal, illetve a dohányzással felhagyókkal – mintegy 45%-kal magasabb az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázata. Mindemellett – bár ez esetben az összefüggés már korántsem annyira nyilvánvaló – a dohányzás növeli a demencia vascularis és egyéb fajtáinak kialakulási valószínűségét is. A dohányzással felhagyóknál a kockázat egy idő után azonos lesz a nemdohányzókéval. Ez utóbbi felismerés mindenképpen ösztönzőleg hathat a dohányzókra, hiszen a fokozott betegségkockázat a dohányzás elhagyását követően megszűnik.

Magas vérnyomás

Már a középkorúaknál is jelentkezhet magas vérnyomás, ami növeli a demencia kialakulásának a valószínűségét. A magas vérnyomás szív- és érrendszerre, illetve vérkeringésre gyakorolt hatásai növelik az Alzheimer-kór és a vascularis demencia kialakulásának kockázatát. Kutatások igazolták, hogy a mozgás és a megfelelő diéta a vérnyomás karbantartásán keresztül szerepet játszik a kockázatok csökkentésében. Természetesen szükség esetén elengedhetetlen a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Cukorbetegség

A középkorú 2-es típusú diabetesben szenvedők körében kétszeres a demencia (Alzheimer-kór, vascularis demencia, enyhe mentális hanyatlás) kialakulásának a kockázata a későbbi életkorban.

Magas koleszterinszint

Középkorúaknál a kialakult magas koleszterinszint is növeli a betegségkockázatot. Kutatások azt is igazolták, hogy a koleszterinszint csökkenését eredményező gyógyszerek (statinok) mérséklik a demencia kockázatát. Tehát a megfelelő koleszterinszint a szív- és érrendszeri és a szellemi egészség szempontjából egyaránt fontos.

Elhízás és a fizikai aktivitás hiánya

Mind az elhízás, mind a fizikai aktivitás hiánya fontos szerepet játszhat a cukorbetegség és a magas vérnyomás betegség kialakulásában, ezért figyelmet érdemel. A középkorúaknál jelentkező elhízás önnmagában is növelheti a demencia – és így az Alzheimer-kór – kockázatát, ezért foglalkozni kell vele.

További kockázati tényezők

Alkohol

Az alkohol a világon az ötödik legfontosabb tényező a halálokok és a betegségek tekintetében. Több mint 200 különböző betegség kialakulásában és számos baleset bekövetkeztében játszik meghatározó szerepet, beleértve fontos nem fertőző betegségeket, mint a májzsugor (cirrhosis), számos daganat, szív- és érrendszeri betegségek. A demencia kialakulása szempontjából a mértéktartó alkoholfogyasztás kis kockázatot jelent, míg az alkolholt egyáltalán nem fogyasztók körében az előző csoporthoz képest egy kicsivel magasabb kockázati értékeket tapasztalhatunk.

Alacsony iskolázottság

Szintén kutatások igazolták, hogy az alacsony iskolázottság növeli a demencia kockázatát. Még számos tisztázandó kérdés van azt illetően, hogy miképpen nyújt védelmet a demencia kialakulásával szemben a képzés mennyisége és minősége.

Depresszió

Azok is veszélyeztetettek, akik életük késői szakaszában estek át depressziós kríziseken; azonban a depresszió és a demencia közötti összefüggés még tisztázatlan. Számos kutató vallja, hogy a depresszió a demenciának kockázati tényezője. Mások úgy vélik, hogy a depresszió inkább a demencia egy korai jele.

A fejet ért sérülések

A fejet ért súlyos vagy folyamatos sérülések növelik a demencia kialakulásának a kockázatát. Lehetséges, hogy mindazok az elváltozások, amelyek a traumákkal összefüggésben keletkeznek az agyban, szerepet játszanak a demencia kialakulásában.

Nem befolyásolható kockázati tényezők

Életkor

Az Alzheimer-kór semmiképp sem tekinthető a természetes öregedési folyamat velejárójának, azonban az életkor szoros összefüggésben áll az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázatával. Az életkor előrehaladtával a kockázati tényezők megjelenése nem azt jelenti, hogy az idős emberek többsége számíthat a kór megjelenésére, bár 65 év felett ötévente megduplázódik a kockázat mértéke. Néhány esetben a 40-es, 50-es életévekben is kialakulhat a betegség fiatalkori formája.

A fenti tényeket magyarázza, hogy a kor előrehaladtával romlik a teljes szervezet, így az agy regenerációs képessége is, illetve folyamatosan erősödnek a betegség kialakulásának szív-és érrendszeri kockázati tényezői, a magas vérnyomás betegség, a szívbetegségek és a magas koleszterinszint.

Családi anamnézis és genetikai háttér Az Alzheimer-kórra családon belül a szórványos előfordulás jellemző, a betegség nem érinti az egymást követő generációkat. A betegség ritkán öröklődik.

Familiáris Alzheimer-kór, a rikább forma

Az Alzheimer-kórban szenvedők körében kevesebb mint 5% a familiáris típusban szenvedők aránya. A betegség ezen formája öröklődik. A beteg minden egyes gyermeke esetében a betegségért felelős gén átörökítésének esélye megnövekedett, ezáltal a betegség megjelenésének valószínűsége is magasabb.

A betegség hátterében genetikai módosulás áll. Eddig három, az Alzheimer-kór kockázatát hordozó gént azonosítottak: a PS1, PS2, és az APP géneket. Akiknél bármelyik előbb említett gén módosult, azok a korai familiáris Alzheimer-kór növekedett kockázatát hordozzák. Kutatások zajlanak annak érdekében, hogy az Alzheimer-kórral kapcsolatba hozható további géneket azonosítsanak.

Sporadikus Alzheimer-kór, a gyakoribb forma

A leggyakrabban előforduló Alzheimer-kórt nevezik a betegség sporadikus (elszórtan előforduló) formájának. A sporadikus Alzheimer-kór hátterében genetikai, környezeti és az egyén életmódjából fakadó hatások állnak. A betegség az esetek többségében 60-65 éves kor felett kezdődik, és a legna-gyobb kockázati tényezője maga az öregedési folyamat.

Befolyásolja-e a nemi hovatartozás a kór előfordulását?

Viták zajlanak arról, hogy a nők körében nagyobb valószínűséggel fordulhat elő Alzheimer-kór, mint a férfiaknál. A nemzetközi tapasztalatok ezt az állítást nem támasztják alá egyértelműen. További kutatások szükségesek annak a megállapításához, hogy az életkoron kívül milyen egyéb faktorok játszanak szerepet a nőknél a betegség előfordulásában.

Vannak betegségek, amelyek szintén növelhetik az érintett személy esélyét a demencia kialakulására. E betegségek sorába tartozik a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a krónikus vesebetegségek és az AIDS. A Down-szindróma, illetve egyéb értelmi fogyatékossággal együtt járó állapotok szintén növelik a demencia kockázatát.

Ossza meg:

Kövessen minket: