Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Az európai gyermekek 8-10%-a ekcémás, a tünetek többnyire már az első életévben megjelennek, az esetek körülbelül 30 százalékában pedig 5 évesnél fiatalabb gyereknél tapasztalhatóak.
Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr, ami a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén; ha ezek folyadékkal telnek meg, váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz, és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken.
Fehér bőrű, kék szemű, szőke hajú – az egyik legjellemzőbb leírása azoknak a piciknek és szüleiknek, akik hajlamosak az allergiára. Természetesen a megelőzés minden családnál fontos, különösen ott, ahol a családban már az egyik szülő vagy mindkét szülő, esetleg testvér allergiás.
Az ekcéma leggyakoribb kiváltó okai lehetnek élelmiszerek: tehéntej, tojás, tejtermékek, citrusfélék, olajos magvak; a környezetünkben található allergének: házi por, pollen, penész, állatszőr; de a hideg idő és száraz levegő, az erős verítékezés, valamint a dohányfüst és a vegyszerek is hozzájárulhatnak kialakulásához.
Az ekcéma elkerülésének és a tünetek kiiktatásának kulcsa az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására.
Ha már kialakult az ekcéma, a legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb megtaláljuk a kiváltó okot, és azt kiiktassuk a baba életéből, étrendjéből. Az első két életévben az esetek mintegy felében élelmiszer-allergia a felelős az ekcéma kialakulásáért; ezen belül is a tehéntejfehérje a legismertebb allergén, amivel a baba az anyatej vagy a tápszer kapcsán találkozik először.
Hat hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, hiszen az immunrendszer felépítésében nélkülözhetetlen szerepet játszik. Mivel a baba immunrendszerének kétharmada a belekben található, helyes táplálással a bőrbetegségekkel szembeni belső védelmét is erősíthetjük.
Mivel az anyatej összetételére az anya táplálkozása is hatással van, ha felmerül a tejfehérje-allergia gyanúja, javasolt az anya étrendjéből a tehéntejet és a tejtermékeket teljesen kivonni, illetve minden olyan élelmiszert, mely tehéntej fehérjét tartalmaz.
Anyatej hiányában speciális, részben lebontott (hidrolizált) tejfehérjét tartalmazó, úgynevezett HA tápszerek fogyasztásával előzhetjük meg a betegség kialakulását. A bennük lévő módosított tejfehérje nem okoz irritáló tüneteket, ugyanakkor biztosítja a baba fehérjeszükségletét.
A tehéntej bevezetését legalább egy, de javasolt akár három éves korig is kitolni. Minél később találkozik a baba erős allergénekkel, annál kisebb eséllyel alakul ki allergiás reakció.
Ha zöldség vagy gyümölcs váltja ki az ekcémás tüneteket, mindenképpen javasolt gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve összeállított étrendet adni a babának, bizonyos ételek mellőzése ugyanis értékes tápanyagok – vitaminok, ásványi anyagok – hiányához vezethet. Hat hónapos korig az anyatej és a tápszer a baba minden tápanyag iránti igényét fedezi, ezután vitaminkiegészítésre lehet szükség.
A megfelelő táplálás mellett kiemelten fontos a bőr rendszeres hidratálása. A baba bőrét minél kevesebb ideig „áztassuk” a fürdetés során. A legjobb fürdési módszer a tusolás. A viszketés enyhítésére használjunk az orvos által javasolt ecsetelőt, krémet. A baba ruházata legyen természetes (pl. pamut), a gyerekszoba páratartalmát pedig párásító készülék segítségével tartsuk 60-70% körül, így megelőzhetjük a bőr kiszáradását.
Jó hír, hogy a gyermekkori ekcémát – természetesen megfelelő kezelés mellett – a kicsik fele kinövi két éves korára. Még ha nem is szűnnek meg teljesen, jelentősen csökkennek a panaszok, így iskolás korra teljesen el is múlhatnak.
Az atópiás dermatitisz bőrtüneteinek megszűnte után az esetek egyharmadánál asztma, 60%-nál szénanátha alakulhat ki felnőtt korban, ezért a gyerekeknél egészen pici kortól oda kell figyeljünk a megfelelő környezet kialakítására és az egészséges, minden tápanyagot biztosító táplálkozásra.
Súlyosabb tünetek esetén mindig a gyermekorvos határozza meg a terápiát. Szükség esetén szteroid tartalmú kezelést alkalmaznak.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
