A gyermek hallás- és beszédfejlődése
beszéd, hallás, hallássérültHallássérült gyermek születésekor maga a kód nem sérül, csak akadályozottá válhat a működése. Az első és legfontosabb lépés ellátni a babát a számára legmegfelelőbb hallókészülékkel, majd a gyermek későbbi hallás- és beszédfejlődésének megsegítése érdekében szakemberhez fordulni, szurdopedagógus segítségét kérni. A hallássérült gyermekkel való foglalkozás középpontjában a hallás intenzív ingerlése (stimulálása) kell, hogy álljon. Amikor a szülő tudatosan játszik a gyermekével, fontos figyelembe venni a kisgyermek életkorát, elsősorban ezt érdemes szem előtt tartani.
Ha hallássérült a gyermek, akkor fokozottabb odafigyelést igényel a csecsemő korszak, ezért minden alkalommal fel kell hívni a baba figyelmét a hangokra, minél több lehetőséget kell teremteni a hangicsálások provokálására. Mindez pozitív érzelmi töltést ad a csecsemőnek, és kedvet ahhoz, hogy majd bonyolultabb hangritmusokat és az ezeket kísérő mozdulatokat is utánozza. Mindezzel az édesanya mintát ad gyermekének.
Ha már kúszni-mászni kezd a hallássérült kisbaba, ebben az időszakban középpontba kell hogy kerüljön az a segítség, hogy igénye legyen „hallani”, igénye legyen a visszacsatolásra, hiszen ez az időszak a beszéd kialakulásának periódusa.
Ilyenkor tudjuk megteremteni annak a lehetőségét, hogy a nem jól halló gyermekünk auditív úton (a hallókészülék segítségével) sajátíthassa el a beszédet. Ebben van nagy segítségünkre a zene-ritmus-mozgás hármas egysége, mely tökéletesen érvényesül mondókázás, éneklés közben. Az ezekhez tartozó ismétlődő játékmozdulatokkal összerendezett mozgásra késztetjük a gyermekünket. A szülővel való együttlét, a sikeres végrehajtás elősegíti érzelmi fejlődését, a gátlások oldását, a beszédkészség alakulását, a hallási figyelem megfelelő szinten tartását.
A mondókák, dalok lehetőséget adnak a gyerek legfontosabb, önkéntesen vállalt tevékenységére, a játékra. Nem szembesül követelményekkel, nincs a lelkében félelem. Szabadon fejlődhet az utánzás készsége, mely a hallássérült gyermek beszédfejlődésében – mivel az auditív, hangot felvevő csatorna nem működik tökéletesen – kiemelt szerepet kap.
A hallássérült gyerekek életében a korai időszak nagyon meghatározó a hallási élmények gyűjtése szempontjából. Ekkor tanulhatnak meg „fülelni”, ekkor a legnagyobb az esély arra, hogy beépüljön személyiségükbe a „hallani akarok”, mint lelki tényező.
Mert „a zene mindenkié", mert minden, ami minket körülvesz, zene-ritmus-mozgás.
„Itt a nyár, a forró nyár,
Vár a rét, a kismadár.
Hallgasd dalát,
Messze száll!”
szurdopedagógus