
A Bonni Egyetem kutatói több tanulmány során kérdeztek meg húsevőket és vegetáriánusokat, hogy szerintük az állatok képesek-e ősi érzelmek, mint amilyen a félelem vagy a düh, illetve összetettebbek, mint a búskomorság vagy a bűntudat megélésére.

Az eredmény szerint a húsevők az összetett érzelmeket kizárólag emberi sajátosságnak vélték, míg a vegetáriánusok az állatokba is belelátták azokat. Utóbbiak összességében emberibbnek érzékelik az állatokat – magyarázta Roland Imhoff, az egyetem pszichológusa a Vorarlberg Online hírmagazin szerint. A húsevők ezzel szemben általában egyedülállónak tekintik az embert, ami azzal jár, hogy az állatokat megfosztják bizonyos emberi tulajdonságoktól.
Ez az elv leginkább azon állatok esetében érvényes, amelyeket Európában az élelmiszer-előállításhoz használnak fel. A kutyáknak a húsevők is több érzelmet tulajdonítanak.
A pszichológusok párhuzamot látnak az állatok „elembertelenítése” és a háborúban elvégzett gyilkolás pszichológiai „tisztára mosása” között. Ezért tették fel a kérdést, hogy az állatok megölésében való passzív részvétel – az állat elfogyasztása – is az elembertelenítés stratégiáját vonja-e maga után. A húsevő embereknél úgy tűnik, így van – összegezte Imhoff.