
A Karolinska Instituet kutatói a Svédországban előforduló miokardiális (szívizom-) infarktusok számának változásait vizsgálták meg a téli és nyári időszámítás szempontjából 1987-től napjainkig. Eredményeik szerint átlagosan öt százalékos emelkedés mutatható ki az infarktusok számát illetően a nyári időszámítás első hetében.

„Különösen az új hét első három napján figyelhető meg emelkedés az infarktusok számát tekintve – nyilatkozta Dr. Imre Janszky, a kutatásban részt vett tudósok egyike. – A biológiai óra időleges zavara, az egy órával kevesebb alvás és az ezzel járó alvászavarok mind hozzájárulhatnak az infarktusok magasabb számához.”
A tudósok ugyanakkor megfigyelték, hogy a téli időszámításra való visszaállásnál a szívrohamok előfordulási arányának visszaesése tapasztalható. Ez valószínűleg a plusz egy óra alvásnak köszönhető.
A megfigyelések szerint a legtöbb infarktusos eset hétfőn történik, és a tudósok eddig úgy hitték, hogy az új héttel járó munka és stressz áll ennek hátterében. Janszky szerint „előfordulhat azonban, hogy a hétvégén kissé megváltozó alvási szokások (hiszen hétvégén mindannyian többet alszunk, mint hétköznap) miatt magasabb a szívrohamos esetek előfordulási aránya hétfőnként”.