
A Krishnan Bhaskaran által vezetett csoport egyik elemzésben 19 olyan tanulmány adatait vetette össze, amelyek a hőmérsékleti szélsőségek hatását vizsgálták az emberek egészségi állapotára, leginkább a szívroham előfordulására. Egy másik összegzésben 26, a légszennyezés és szívroham kapcsolatát vizsgáló tanulmány adatait tekintették át.

Tizenkét tanulmányból nyolc azt jelezte, hogy a leghidegebb napokon emelkedik a szívroham kockázata, 13 tanulmányból hét pedig azt, hogy a meleg hasonlóan növeli az infarktusveszélyt. Arányait tekintve tíz és harminc százalékra becsülik a kutatók a kockázat emelkedését ezeken a szélsőséges hőmérsékletű napokon.
A légszennyezés és a szívroham közötti összefüggést kevésbé találták egyértelműnek, ám több különböző vegyület koncentrációjával együtt nőtt az előfordult infarktusok száma is. A szakemberek hozzátették, hogy nincs biztonságosnak nevezhető szennyezési szint, ezért mindent meg kell tenni a városlakók egészségének védelmére, a levegő tisztán tartására.