Védőoltással megelőzhető a kanyaró

Az ÁNTSZ hétfőn tájékoztatta azt MTI-t, hogy Európában az idén már a harmincezret is meghaladja a kanyarós betegek száma, és a betegség szövődményeibe nyolcan bele is haltak. A közlemény szerint 2010-ben Bulgáriában, valamint Franciaországban fordult elő a legtöbb megbetegedés. Az idén a legtöbb, csaknem 15 ezer megbetegedést Franciaországban regisztrálták, a megbetegedések száma alapján Olaszország, Románia, Spanyolország és Németország következik, de a betegség gyakorlatilag Európa minden országában problémát jelent, kivéve Ciprust, Izlandot és Magyarországot – hangsúlyozta az ÁNTSZ. Átlagosan ötszáz kanyarós betegből egy meghal – írta a tisztiorvosi szolgálat.

A kanyaró légúti fertőző betegség. Első tünetként komoly felsőlégúti hurut alakul ki, a szájnyálkahártyán különböző, fehér gyűrűvel körül vett pöttyök jelennek meg. Ezt követően először a fejen – elsősorban a fül mögött – jelennek meg a pöttyök, majd szétterjed az egész testre. Ezek a pöttyök öt-hat nap után elkezdenek halványulni, de ezzel együtt akár középfülgyulladás, tüdőgyulladás, sőt akár agyvelőgyulladás is kialakulhat. Ezek közül a leggyakoribb a tüdőgyulladás, amely minden tizedik kanyarósnál kialakul, és akár halállal is végződhet.

Oltással megelőzhető a járvány

Ócsai Lajos az ÁNTSZ járványügyi főosztályának vezetője az MTI-nek szerdán nyilatkozva elmondta, hogy a szabályozott kötelező védőoltási rendszernek köszönhetően a több európai országban terjedő kanyaró Magyarországot továbbra sem érinti. Az 1969 után születettek 99,5 százaléka be van oltva; akik korábban születtek, és nem lettek beoltva, azoknak is már a 95 százaléka átvészelte a betegséget.

A fertőző vírusos betegség ellen először 15 hónapos, majd 11 éves korban oltják be a gyermekeket. A főorvos közlése szerint 15 hónapos korban a gyerekek 99,3 százaléka kapja meg a védőoltást. Azokat, akik például immungyengeség miatt nem részesültek oltásban, az őket körülvevő oltott emberek „megvédik” a fertőzéstől.

Azokra utalva, akik egyéb okokból nem oltatják be magukat, vagy gyermeküket, Ócsai Lajos azt mondta: ha elszaporodnak az ilyen „potyautasok”, őket már nem fogja tudni megvédeni a rendszer. Márpedig, mint hangsúlyozta, a kanyaró „megbetegítő képessége nagyon nagy”, így például egy tanteremben egy kanyarós beteg az oltatlan emberek száz százalékát megfertőzi. Hozzátette: a védőoltás az egyetlen, amellyel megelőzhető a járvány.

Ócsai Lajos kiemelte: a védőoltás 98 százalékos védettséget jelent. A kanyaró a jellegzetes pöttyök megjelenése előtt és után öt-öt nappal, tehát nagyjából tíz napig fertőző. A kanyaró elleni harcot nagyban nehezíti a betegség hosszú lappangási ideje, amely nagyjából 7-14 nap. Kevesen emlékeznek arra, hogy tíz nappal korábban merre jártak, vagyis hogy hol, kitől kaphatták el a betegséget, illetve azóta kiket fertőzhettek meg.

A csecsemők a legvédtelenebbek

A kanyarónál nagyon szigorúak a járvány bejelentésének feltételei, Magyarországon két egymással összefüggő eset már járványt jelent – mondta a főorvos, hozzátéve, hogy járványhelyzetben azt kellene felülvizsgálni, hogy a 15 hónap alattiakkal mit tegyenek. Az anyai immunitás 6-9 hónapig tart, utána a gyermek 15 hónapos koráig védtelen. Ebben korban a szervezetében már kialakult egy védettség, amely 11 éves koráig, a második oltásig megvédi. Így, ha Magyarországon esetleg megjelenne a betegség, azt kellene megfontolni, hogy a 15 hónap alattiakat is beoltsák. Így viszont nekik még 11 éves koruk előtt – nagyjából két éves koruk körül – újra oltást kellene kapniuk.

Ossza meg:

Kövessen minket: