Koffein, a hétköznapok drogja

A koffein elnevezés Friedrich Ferdinand Runge nevéhez fűződik, aki 1820-ban a világon elsőként mutatta ki ezt a hatóanyagot. A koffein (más néven 1,3,7-trimetilxantin) sokféle növényben fellelhető, a növények természetes védelmét szolgáló anyag. Megtalálható többek között a kávé- és kakaóbabokban, tealevelekben, guarana bogyókban, kóladióban.

Mit jelent a mérsékelt mennyiség?

Van, aki több csésze kávét, teát, vagy több pohár koffeint tartalmazó üdítőt megihat rövid időn belül, anélkül, hogy különösebb hatását érezné, míg mások már egy adag után élénkebbek lesznek. Az egyéni érzékenység döntő szempont a koffeintartalmú élelmiszerek fogyasztásánál, és mindenki saját tapasztalatából szűrheti le leginkább a számára ideálisnak érzett mennyiséget. Jó azonban tudni, hogy az általánosan elfogadott táplálkozástani ajánlások szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffeinmennyiség 300 mg.

Európában az átlagos fogyasztás napi 200 mg koffein, de vannak olyan észak-európai országok – Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország –, ahol ez az érték a napi 400 mg-ot is elérheti.

A várandós nők esetében, mivel a koffeinlebontás lelassul terhesség alatt, biztonságosabb, ha egy kisebb, napi 200 mg fogyasztási felső határt tartanak szem előtt. Ugyan az anyatejbe csak nagyon kis mennyiségben jut át a koffein, a szoptatás alatt szintén ajánlott figyelembe venni az egészségügyi határértéket, és kerülni a koffeinbevitelt.

A gyerekeknél a túlzott koffeinbevitel könnyen ingerlékenységet, szorongást, átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet.

A betegek legyenek körültekintőek, legjobb, ha szakemberrel (orvossal, dietetikussal) konzultálnak az élénkítő hatású élelmiszerek fogyasztásáról.

„Koffein-kalkulátor”

Ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk a napi koffeinbevitelünket, fontos, hogy tisztában legyünk a leggyakrabban fogyasztott koffeinforrások hatóanyag-tartalmával.

Ennek alapján általánosan elmondható, hogy koffein szempontjából a mérsékelt fogyasztásnak naponta kb. 3 csésze kávé felel meg. Ne feledjük azonban, hogy a koffeintartalom sok esetben csak becsült érték, hiszen függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott behatásoktól (pl. pörkölés, fermentálás, elkészítési mód, főzési idő), a növényi rész és a víz arányától, azaz a töménységtől. Az üdítőipari termékek között segíti az eligazodást, hogy a 150 mg/l-nél több koffeint tartalmazó italokon a koffein jelenlétét fel kell tüntetni.

Fontos szempont, hogy különböző élénkítő italok a koffein mellett – az ízesítéstől függően – egyéb összetevőket (pl. cukrot, tejszínt, stb.) is tartalmazhatnak, amit szintén figyelembe kell venni a fogyasztásnál, hiszen befolyásolják a testtömeg alakulását, és ezzel összefüggésben az egészséget.

Hatásmechanizmus

Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az ún. adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását, széleskörű gyógyszeripari felhasználását is.

Mindemellett a koffein – a kortizol- és adrenalin-felszabadulás serkentésén keresztül – enyhe vérnyomás-emelkedést és gyorsuló szívverést okoz, ellazítja a hörgőket, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét és fokozza a vízhajtó hatást.

Élénkítő hatása – szereplés, vizsga, éjszakai munka, alváshiány, stb. esetén – fontos szerepet tölthet be a mindennapi életben. Különösen hasznos lehet olyan helyzetekben (pl. a közlekedésben), ahol a megfelelő éberségi szinttől önmagunk és mások biztonsága is nagymértékben függ. Megfázáskor, kínzó fejfájás esetén a koffeint tartalmazó gyógyszerek átsegíthetnek bennünket egy-egy nehéz időszakon.

Koffein és betegségek

Elöljáróban meg kell említeni, hogy a tudományos vizsgálatok többsége elsősorban a kávéfogyasztás és az egészség kapcsolatának a tanulmányozásán alapult, így önmagában a koffein hatását nehéz elkülöníteni. Fontos tudni azt is, hogy a koffeinbevitel összefüggésben lehet más életmódbeli/táplálkozási szokásokkal is: pl. a dohányosok hajlamosabbak több kávét fogyasztani, mivel szervezetükben a koffein koncentrációja gyorsabban lecsökken, mint a nem dohányzókéban. Ennek következtében a kutatások elemzésénél számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy alapvetően nem a koffein jelenti a tényleges rizikót, hanem csak összefüggésben van a valódi kockázati tényezővel.

Magas vérnyomás
Érdekesek azok a vizsgálati eredmények, amelyek – az eddig elterjedt nézettel ellentétben – arra utalnak, hogy a szokásos mennyiségű koffeinfogyasztásnak nincs vérnyomásemelő hatása. A fiatalabbaknál viszont, és azok esetében, akik rendszeresen nem fogyasztanak koffeint, az egyszeri koffeinfogyasztást követően gyakran megemelkedik a vérnyomás. Mindezek alapján továbbra is csak a mérsékelt koffeinfogyasztás javasolható, különösen azok számára, akik magas vérnyomásban szenvednek.

Magas koleszterinszint
A nagymértékű kávéfogyasztásukról ismert észak-európai országokban összefüggést találtak a koffeinfogyasztás és a vér megemelkedett össz-, valamint káros LDL-koleszterinszintje között. Ez az eredmény azonban valószínűleg a skandináv országokban elterjedt (forrázott, szűretlen) kávéfőzési technikával kapcsolatos. Ennek során ugyanis a kávéfőzetben maradhatnak a kávébabok bizonyos fajtáiban jelen lévő alkotórészek, az ún. diterpének. A szűrt, gépi-csepegtetett, valamint az instant kávék viszont nem emelik a vér koleszterinszintjét.

Rák
Széleskörű vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a koffeinbevitel nem jelent rizikót a különböző rákos megbetegedések szempontjából. Mindezt a Rákkutatási Világalap is megerősítette. Néhány tanulmány arra utal, hogy elképzelhető: a kávéfogyasztásnak éppen hogy védő hatása van egyes rákfajták (pl. májrákok) kifejlődésére nézve. Állatkísérletekben a pörkölt kávéban lévő néhány vegyület rákellenes hatást mutatott.

Kutatások szerint a rendszeres kávéfogyasztásnak többek között a 2. típusú cukorbetegségre, a Parkinson-kórra, és a májcirrózisra is védőhatása lehet – bár ez valószínűleg nem a koffeinnek, hanem a kávéban lévő más anyagoknak köszönhető. Az is valószínűnek látszik, hogy a koffeinnek is szerepe lehet az idős korral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a kognitív funkciók (gondolkodási képesség) fenntartásában, a szellemi frissesség megőrzésében.

Ossza meg:

Kövessen minket: