Ha már nem várjuk a gólyát: A sterilizáció

Jogok és lehetőségek

A régi egészségügyi törvény értelmében – egészen 2006 júniusáig – azok a nők kérhették meddővé tételüket, akiknek 30 évesen 4 gyermekük, vagy 35 évesen legalább 3 gyermekük volt. 40 év felett bárki kérhette a beavatkozást, gyermekeinek számától függetlenül. A jogalkotók szerint a régi szabályozás sérti a nők önrendelkezési jogát, így jelenleg bármelyik 18. életévét betöltött nő dönthet arról, elkötteti-e petevezetékét.

Meddővé tételre lehetőség volt/van orvosilag indokolt esetben, például súlyos öröklődő betegség fennállása esetén.

Közös döntés

Hosszú mérlegelés, teljes körű, alapos tájékozódás, sok gondolkodás kell hogy megelőzze azt a döntést, hogy egy nő vagy egy férfi önakaratából lemondjon nemzőképességéről. Nehéz minden eshetőséget számításba venni. Gondolni kell arra is, hogy a jelenlegi, boldog élethelyzet egy hirtelen fordulattal, egy gyermek elvesztése vagy egy új partner választása kapcsán megváltozhat úgy, hogy még gyermeket szeretnének.

------------------------------------------------------HIRDETÉS-------------------------------------------

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:

38 800 Ft HELYETT 15 990 Ft!

Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha megszületett az első, nehéz döntés, felvetődik egy még nehezebb: a nő vagy a férfi vesse alá magát a sebészi eljárásnak. Férfiak jó, ha felteszik maguknak a kérdést, hogy a sterilizáció után vajon képesek lesznek-e „egésznek érezni” magukat, vagy úgy ítélik meg, hogy a beavatkozás után csorbul a férfiasságuk. A meddővé tétel férfiak esetén semmilyen hormonális változással nem jár, a műtétet követően rövid ideig előfordulhatnak erekciózavarok, amelyek az operáció utáni lelki folyamatokra vezethetők vissza.

A következő lépésben az orvos köteles a sterilizációval kapcsolatos minden információt az érintett tudomására hozni, majd mérlegelés után a törvényi szabályozásnak megfelelően az illetőnek nyilatkozatot kell tennie a szándékáról. Az első nyilatkozattétel után esettől függően, 3-6 hónap elteltével ismételt írásos akaratnyilvánítás után kerülhet sor a műtéti időpont meghatározására.

Gyakorló orvos tapasztalata szerint, ha a döntés meghozatalához szükséges szakorvosi konzultáció során azt látja, hogy a legkisebb bizonytalanság is felmerül, inkább eltanácsolja az érintettet a beavatkozástól.

Ő vagy én?

Míg korábban jellemzően nők választották a sterilizáció lehetőségét, nemzetközi viszonylatban azt látni, hogy a férfiak felzárkóztak, hiszen számukra a beavatkozás jóval egyszerűbb és jelentősen kisebb kockázattal jár.

Pontos adatok híján csak becslések vannak arról, hogy a sterilizáción átesettek 5-10% százaléka bánja meg később a döntését. Apró vigaszként szolgálhat, hogy a mikrosebészet rohamos fejlődésének köszönhetően a férfiak meddővé tétele 70%-ban visszafordítható.

Ha a férfi vállalja

Férfiak számára a beavatkozás nem jár veszélyes kockázattal, és ami nagyon fontos, a férfi nem veszíti el természetes szexuális vágyát, megtartja potenciáját, de nem lesz képes teherbe ejteni a nőt. (A magömlés során csak az ondó távozik, a spermiumok felszívódnak a mellékherékben.)

Férfiaknál a meddővé tétel, az úgynevezett vazektómia, helyi érzéstelenítésben végezhető és még csak szike sem szükséges hozzá. Az ondóvezeték a herezacskó vékony bőre alatt helyezkedik el, így az operáló orvos könnyen hozzáfér. A sebész a bőr megfelelő területén egy csíptetővel pontokat szúr, majd egy körülbelül egy centiméteres szakaszon széthúzza a bőrt és így már hozzá is fér az ondóvezetékhez, amit elköt. A következő napon a páciens akár munkába is mehet, fájdalmat nem, legfeljebb egy kis húzódást érez.

Előfordulhat, hogy egy-két hónappal a beavatkozás után még lehetnek fogamzásra képes spermiumok az ondóban, így teszteléses kontrollvizsgálatok következnek. A partner csak akkor hagyhatja abba a fogamzásgátlást, ha a vizsgálatok eredménye negatív.

Ha a nő vállalja

Nőknél a hasüregben lévő petevezeték elérése nagyobb beavatkozást igényel, így a műtét egyben nagyobb rizikót is jelent.

A meddővé tételt (tubális okklúzió) jellemzően laparoszkópiás (hastükrözéses), kis beavatkozást igénylő műtéti eljárással végzik. Nagyfokú kövérség, vagy korábbi hasi műtét indokolhatja a hasi feltárásos műtét elvégzését. A beavatkozás lényege abban áll, hogy mindkét oldali petevezetőt átjárhatatlanná teszik. Ez történhet egyszerű sebészi varróanyaggal való lekötéssel, elektromos késsel történő átmetszéssel vagy fémklippek felhelyezésével. A laparoszkópiás műtét nagy előnye, hogy a műtéti heg csak egy-két halvány, apró vonalat jelent és 2-3 nap kórházi lábadozás után távozhat a páciens.

A mesterséges meddővé tétel után a menstruációs ciklus illetve a menopauza ugyanúgy zajlik, mivel a beavatkozás nem eredményez hormonális változást. A szebbik nem esetében is igaz, hogy a műtétet követően nem változik a természetes szexuális vágy és az orgazmusra való képesség sem. Sőt, a rizikómentes nemi életet szabadabbnak érezhetik a partnerek.