Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Az egészséges szervezet vérnyomás-emelkedéssel alkalmazkodik a különböző külső környezeti hatásokhoz. Normális esetben e hatások elmúltával a vérnyomás visszatér az eredeti értékre. A vérnyomást szabályozó rendszerek vagy folyamatok károsodásakor a külső vagy belső tényezők hatására megemelkedett vérnyomás nem csökken vissza a normális értékre, kialakul a hipertónia. Az egyik belső tényező, mely emeli a vérnyomást: a stressz.
Az orvosok már rég felfigyeltek egy érdekes jelenségre, mely bizonyítja a stressz, a nagyvárosi, rohanó életforma vérnyomás-emelő hatását: Az angol gyarmatbirodalom felbomlásakor egy ideig az alattvalók szabadon települhettek be az anyaországba. Afrikából is sokan próbáltak szerencsét, és bevándoroltak Londonba. Sok családtag azonban otthon maradt, és élte tovább megszokott életét. A londoni családtagok vérnyomása pár évtized alatt emelkedni kezdett, az otthon maradottaké pedig nem! Ebben az esetben több tényező is felelős lehet: pl. helytelen táplálkozás, szociális stressz, egy azonban biztos, a nagyvárosi, rohanó életmód vérnyomásemelő hatású.
Ha a szervezetet valamilyen károsodás éri, vagy csak fenyegeti, akkor a szervezet védekezése egy sor hormonális folyamatot aktivizál. Ezt a folyamatot nevezzük stressznek. Ha ez a jelenség tartósan fennáll, akkor a szervezet tartós működészavara jelentkezik.
A hosszantartó stressznek kitett egyénekben gyakrabban fordul elő magasvérnyomás-betegség. Stressz hatására megnő a szimpatikus idegrendszer aktivitása, a szervezetben fokozódik az érszűkítő anyagok termelődése (adrenalin, noradrenalin), ami hipertóniához vezethet.
Sajnálatos módon a feszült élethelyzetek már akár iskolás korban kialakulnak, a szülők elvárásainak, a megnövekedett iskolai követelményeknek, a tanároknak való megfelelni vágyás bizony feszültséget okozhat a gyermekekben, kiváltképp akkor, ha ez a megfelelés nem mindig sikeres. A serdülőkor után, de leginkább fiatal felnőttkorban felismerhető a feszült élethelyzetből való menekülés, ami gyakran a dohányzásban, alkoholfogyasztásban, vagy még rosszabb esetben drogfogyasztásban nyilvánul meg.
A későbbiekben, a munkahelyi vérnyomás-emelkedés legfőbb oka a munkatársakkal, főnökkel való feszült viszony. Manapság egyre inkább okoz szorongást a munkahely elvesztésétől való félelem.
Bebizonyosodott, hogy a hibás életvitel kedvező irányú megváltoztatása vérnyomáscsökkentő hatású. A helytelen életmód megváltoztatására mindig és mindenhol van lehetőség!
Az izomfejlesztő statikus gyakorlatok (pl. a nagy erőkifejtéssel járó súlyemelés) kifejezetten rosszat tesznek a vérnyomásnak! Vannak azonban olyan mozgásformák, melyek stresszoldó hatásúak, és egyéb módon is csökkentik a vérnyomást. Ezek az úgynevezett dinamikus mozgásformák, melyek közé a testhelyzet megváltoztatásával járó, extra erőkifejtést nem igénylő gyakorlatokat soroljuk. Ilyenek a tánc, az úszás, a tenisz, a foci, sőt a kirándulás vagy a tempósabb séta is.
Ezekben is kerüljük a túlzásokat! Ha minden nap gyors tempóban sétálunk 30 percet, az már elegendő, és ha már egy kicsit megedződtünk, akkor jöhet a kocogás. Remekül oldja a feszültséget! Ha valaki már hipertóniás, akkor a sportolásnak komoly szabályai vannak, mindenképpen meg kell beszélnie kezelőorvosával, hogy milyen és mennyi mozgás ajánlott számára.
A napi mozgás a túlsúlyos embereknek is nagyon jót tesz, márpedig a túlsúly az egyik legkomolyabb rizikótényező a magasvérnyomás-betegség kialakulásában. A sportolás elégeti a felesleges vérzsírokat és vércukrot, ezért az anyagcsere javul, a szívinfarktus kockázata számottevően csökken.
Nagyszerű eredményekkel dicsekedhet a stresszoldás terén a jóga; ha lehetőségünk van rá, vegyünk jóga órákat. Ha nincs ilyesmi a városunkban vagy időnk nem engedi, vásároljunk jóga DVD-t, így otthon tetszés szerinti időpontban végezhetjük a gyakorlatokat. A lényeg, hogy minden nap szánjunk rá harminc percet.
A hipertónia kezelésében és megelőzésében is egyaránt hasznosnak bizonyult a DASH-diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension). Érdekessége, hogy kalóriaszámát tekintve nem igazán fogyókúrás, mégis határozottan csökkenti a vérnyomást, a dietetikusok a vérnyomás csökkentésére dolgozták ki.
A diéta titka az ételek összetételében rejlik. Napi 2000 kcal fogyasztható, tehát az energiabevitel viszonylag magas, de az étrend bővelkedik zöldségekben, gyümölcsökben, csökkentett zsírtartalmú tejben és tejtermékekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, baromfihúsokban, halakban, diófélében, olajos magvakban, de a szokásosnál jóval kevesebb édességet és cukrokban gazdag italokat tartalmaz.
A diéta hatásosságában nem az összetevők, hanem az együttes jelenlétük játszik szerepet. A tápanyagok közül meghatározó a nagy kálium-, magnézium- és kalciumtartalom, valamint a csekély nátriumfelvétel, de a többi, optimális mennyiségben és arányban jelen levő összetevő szerepe sem elhanyagolható.
A nap során a legtöbbet a gabonafélékből fogyasszunk, ezt kövessék a zöldségek, utána a gyümölcsök, ennél kevesebb legyen az alacsony zsírtartalmú tejtermékek aránya, naponta csak 1 alkalommal fogyasszunk sovány húsféléket, és hetente 4-5 alkalommal magvakat és hüvelyeseket. Tanácsolt a napi ötszöri táplálkozás, és fontos a maximum 2000 kcal betartása is!
A vérnyomás még erőteljesebben csökken, ha a sóbevitelt is megszorítjuk. A hipertóniások nem hagyhatják el a gyógyszereiket, de mindenképpen beszéljék meg orvosukkal az étrendi változást!
Könyvajánló:
Dr. Nagy Viktor: Álmodj normális vérnyomást!
SpringMed Kiadó, 2006.
„Valahol messze-messze, az emberek nem is-merik a magas vérnyomást. Békében, egészségben élnek, mértékkel esznek és a felesleget le is mozogják. Akinek mégis kell, az orvosi előírás szerint veszi be a bogyókat. Ott nincs cigarettafüst vagy alkoholos lehelet, s az élet savát-borsát sem a sós ropi jelenti. Nincsenek tizenéves árvák sem, akik szüleit a magas vérnyomás szövődményei vitték volna el.”
Igen, a kardiológusok erről álmodnak. Pillantsunk be ebbe az álomba, s nézzük, hogyan is válhat valóra.
SpringMed Kiadó, 2006.
A közlés a kiadó engedélyével történt.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
