A terhesség kilenc hónapja IX.

Megszületése esetén a terhesség 36. hetében világra jövő magzat már érettségének jeleit viselné magán. Ilyenkor az újszülött bőre élénkrózsaszín, a hajlatokban némi magzatmáz van, a felkaron és a vállakon kevés magzati szőrzet mutatkozik, az orrszárnyakon pedig néhány fehér göb látható, ami az elzáródott faggyúmirigyeknek felel meg.

Homloka felé az újszülött hajzata élesen elhatárolódik, a hajszálak hossza 2-5 cm lehet. Körmei túlérnek az ujjbegyeken, a fülkagyló porcai kemények. Fiúknál a herék már a herezacskóban tapinthatók. Fejlett a bőr alatti zsírszövet, a végtagok és a vállak párnásak, a bőrvénák nem láthatók.

A magzat méhen belüli helyzete

A 36. terhességi hét végén helyezkedik el legmagasabban a méhfenék, eléri a szegycsontot, felnyomja a rekeszt, és ezzel nehézlégzést okozhat. Méhen belül a magzat az esetek túlnyomó többségében már felveszi végleges helyzetét. Ezt a fekvésével jellemezzük: a fekvés az anya és a magzat hossztengelyének egymáshoz viszonyított helyzetét jelenti. Hosszfekvésről beszélünk, ha az anya és a magzat hossztengelye egybeesik. Ferde fekvésről van szó, ha a két tengely ferde szöget zár be, és harántfekvésről, ha az anya és a magzat hossztengelye egymásra merőleges. Leggyakoribb a hosszfekvés, a szülések 99,5%-ában ezzel találkozunk. A haránt és ferde fekvés csupán 0,5% gyakoriságú.

A hosszfekvésnek két formája van, aszerint, hogy a medencebemenet felett a magzatnak melyik nagy része helyezkedik el. Fejvégű a hosszfekvés, ha a medencebemenet felett a fejet tapintjuk, és szüléskor legelőször a fej születik meg. Farvégű a fekvés, ha a medencebemenet felett a far tapintható, és születéskor legelőször a far születik meg. A leggyakoribb fekvési típus a fejvégű hosszfekvés (96%). A magzati fekvés ismeretének az újszülött megszületése szempontjából van jelentőssége: szülési képtelenséget jelent ugyanis a harántés ferde fekvés. Megindult szülésben ilyen esetben császármetszést végzünk. A hosszfekvésből a magzat hüvelyi úton születik meg. Medencevégű fekvésből hüvelyi úton történő születés nagyobb veszélyeket rejt a magzat számára, mint a fejvégű fekvésből történő. Ekkor az utoljára megszülető fejnek nincs elég ideje hozzáidomulni a csontos szülőcsatornához, ezért fennáll a veszélye, hogy a gyermek csak műfogások segítségével jön a világra.

A medencevégű szülések során jelentkező szövődmények megelőzését szolgálja a 37. terhességi héten végezhető külső magzatfordítás. Lényege az, hogy a magzati fejet az anyai hasfalon keresztül kézzel finoman a medencemenetbe tereljük. A művelet 50-60%ban tartósan sikeres.

Szívhangok, magzatmozgás

Ebben az időszakban a magzati szívhangok jól hallhatók a hasfalon keresztül, a magzat fekvésétől függően a has különböző pontjain. Kardiotokográfnak (CTG) nevezzük a magzati szívműködés és a méhtevékenység egyidejű, folyamatos regisztrálására szolgáló készüléket. CTG-vizsgálattal fontos információkat szerezhetünk a magzat méhen belüli állapotáról. A vizsgálatot a 36. terhességi héttől kezdődően hetenként végezzük el, félórás megfigyelési idővel.

Ebben az időszakban a magzati mozgások a hasfalon keresztül jól láthatóak és tapinthatóak. Fontos adatokat szolgáltat a magzat méhen belüli állapotának megítéléséhez a magzatmozgások számlálása. Normális viszonyok között az anya 12 óra alatt legalább 10 alkalommal érzi a mozgást. Ha ennél kevesebbszer észleli, azonnal jelezze szülészorvosának.

Kevesebb fájdalommal

Ha mód van rá, ismerkedjen meg azzal a szülészeti osztállyal, ahol szülni fog! Tájékozódjon a papás szülés lehetőségéről, az alternatív szülési módozatokról, valamint a fájdalomcsillapítás módjairól.

A szülés általában kisebb-nagyobb fájdalommal jár, amelynek csillapítására a relaxáció, a helyes légzési technika és a partner jelenléte ellenére szükségessé válhat. Az alábbi lehetőségek a leggyakoribbak.

1. Inhalációs technika (oxigén és nitrogénoxidul keverék belégzése)

A fájás kezdetekor lélegezzük be a kéjgázt, melynek hatása kb. 15 másodpercig tart. Előnye, hogy könnyen alkalmazható, a babára nincs káros hatással, és a kismama önmagát kontrollálja. A kéjgáz enyhíti, de nem szünteti meg teljesen a fájdalmakat.

2. Gerincvelői érzéstelenítés (epidurál technika)

E módszer lényege, hogy a gerinc mellé bejuttatott helyi érzéstelenítők blokkolják azokat az idegpályákat, amelyek a méhből, méhszájból és hüvelyből származó fájdalomingereket az agyba továbbítják. Tökéletes fájdalomcsillapítást eredményez. Ha császármetszésre kerül sor, egyéb érzéstelenítés alkalmazása nem szükséges. A gerincvelői érzéstelenítés nem fájdalmas, mert a beavatkozás előtt a bőrt érzéstelenítjük. Az epidurál tűt az ágyéki csigolyák tövisnyúlványai között vezetjük be, majd a tűn keresztül vékony műanyag csövet vezetünk át. Ezt a csövecskét (kanült) a tű eltávolítása után rögzítjük, és az érzéstelenítő oldatot rajta keresztül fecskendezzük be. Hatása kb. 15 percen belül jelentkezik, és 2-3 óráig tart. A befecskendezés a vajúdás alatt a fájdalomérzet visszatérésétől függően többször ismételhető.

3. Fájdalomcsillapító injekció

Ma már nem szokásos eljárás, a fenti módszerek kiszorították. Fájdalomcsillapítóként Dolargánt alkalmaztak.

A sorozat 10. része

Ossza meg:

Kövessen minket: