A stressz szorításában

Magával a stresszel először Selye János foglalkozott a múlt század 30-as éveiben. Az ő nyomán kicsit pontosítva a fenti pongyola megközelítést a stresszhelyzeteket úgy definiálhatjuk, hogy azok az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzetek. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket többé-kevésbé kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.

Menekülés vagy harc?

Törzsfejlődése során az ember számára alapvető fontosságú volt, hogy a veszélyhelyzeteket a lehető leghamarabb felismerje, illetve dönteni tudjon a menekülés, illetve a harc kérdéséről. Ebben nagy segítségünkre van az adrenalin nevű hormon, amely a szervek működését a küzdésre, illetve a menekülésre összpontosítja.

Képzeljük el, hogy cromagnoni felmenőnk békésen sétál az őserdőben, s egyszer csak szembe találja magát a vacsorát kereső kardfogú tigrissel. Hamar kell döntenie a futásról, illetve a szembeszállásról. Az ő esetében is stresszhelyzetről van szó, de ez azért sokban különbözik a ma emberének tipikus stresszhelyzeteitől, amelyekben a kérdés (illetve annak megoldása, ha egyáltalán látszik valamiféle megoldás) nem pillanatok műve, hanem elhúzódó folyamat.

Amennyiben tehát a stresszhelyzetre gyors testi reakció a válasz menekülés vagy harc a szervezet általában nem különösebben károsodik. Ezzel szemben, ha nincs lehetőség adekvát választ adni a felmerülő nehézségekre, ha nincs mit tenni, akkor a testet halmozottan érik a negatív hatások. Ezt nevezik krónikus stressznek, ez borítja fel a hormonháztartás egyensúlyát, s közvetve ez okoz számos betegséget.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>

----------------------------------------------------------------------------------------------------

A stressz élettani hatásait vizsgálva Selye patkányokon végzett kísérleteket, s ezek során az állatokat különböző idegi, fizikai bántalmazásoknak tette ki (stressz). Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy jóformán valamennyi szerv komoly károsodást szenvedett, és ezek a hatások egy ideig ugyan visszafordíthatóak voltak, ám később az egyed halálához vezettek.

Vészreakció, ellenállás, kimerülés

A stresszelmélet atyja szerint a stresszhelyzetekre a szervezet első reakciója az ún. vészreakció, ezt követi az ellenállás fázisa, majd a kimerülés állapota. Ezek közül mint láttuk az első fázis nemhogy nem káros, de mind fizikai, mind pszichológiai fejlődésünkhöz elengedhetetlen. A kihívások (már gyermekkorban is!) elengedhetetlenek a fejlődéshez és ahhoz, hogy az élet során az elénk kerülő nehézségekkel képesek legyünk megbirkózni. (Mindezekből nyilvánvaló, hogy a gyermeküket naptól-széltől óvó szülők csemetéi később sokkal nehezebben birkóznak meg az élet kihívásaival, szembesüljenek azokkal akár az iskolában vagy a munkahelyen, akár a párkapcsolatokban.)

Ezért is tartják a megbirkózást ("coping") a szakemberek a stressz ikerfogalmának, a stresszelmélet egyik legfontosabb összetevőjének. A stressz tehát akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, "veszélyes" helyzetekkel, illetve ennek folyománya a krónikus stressz, a kimerülés állapota, amely már egyértelműen káros.

Három összetevő

Tekintve, hogy a stressz szót a mindennapi életben igen gyakran és több különböző értelemben is használják, helyénvaló, hogy meghatározzuk a stressz fogalom három összetevőjét. Ezek: a veszélyeztető környezeti hatások (az ún. stresszorok); az élettani és pszichológiai stresszreakciók; az egyén pszichológiai, alkati, személyiség adottságai.

Stresszoroknak leginkább azokat az életeseményeket nevezzük, amelyek az emberek zöme számára negatív következményekkel járnak. A legsúlyosabb ezek közül egy közeli hozzátartozó halála, de ide sorolhatók a pozitív előjelű események is: például a gyermek születése vagy a házasságkötés, amelyek nyilván különböző mértékben minősülnek stresszoroknak. Természetesen meglehetősen nagy egyéni különbségek mutathatóak ki a pszichológiai és élettani stresszreakciókban. Az egyén pszichológiai, alkati, személyiségi adottságai is fontos tényezőt jelentenek, hiszen ugyanaz a helyzet az egyik ember számára rémületes lehet, míg a másik számára kifejezetten kellemes gondoljunk itt a különféle extrém sportok szerelmeseire. A stressz hatásainak kezelésekor nyilvánvalóan ezeket a különbségeket figyelembe kell venni.

A krónikus stressz tünetei

A krónikus stressz negatív hatásainak számos tünetét ismerjük. Az állandó fáradtságon, kimerültségen és levertségen túl azonban néhány nem egészen magától értet jelét is fontos megemlítenünk.

Nehéz döntéshozatal, bizonytalanság, a stresszben élő ember egy idő után mind kevésbé tudja elviselni a döntésekkel járó felelősséget, ezért bizonytalanná válik, elodázza, és ha teheti, el is kerüli a döntéshozatalt.

Álmodozás, fantáziálgatás. A nehézségek, kellemetlen helyzetek elől valami álomvilágba menekül, nem képes szembenézni a realitásokkal. Az álmodozás is egy fajta védekezés.

Függőség (cigaretta, gyógyszerek, drogok, alkohol). Az állandó, tartós stressz miatt gyakran előfordul, hogy az említett szerekkel próbálja enyhíteni, elviselhetővé tenni a stresszt. Sajnos rövid időn belül pont ezek a szerek is stresszorrá válnak az egyén életében.

Aggodalmaskodás apróságok miatt is. Biztonságának veszélyérzete miatt, aggodalommal tekint minden dologra, amely csak körbeveszi vagy megtörténik vele; fél, hogy tovább romlik a helyzete.

Bizalmatlanság az emberek iránt, még családdal, barátokkal szemben is. Szorosan kapcsolódik előzőhöz.

Romló koncentrációs készség, feledékenység. A huzamosabb ideig tartó stressz gyakran teljesen kimeríti az embert, aminek következtében romlik a koncentrációkészsége, feledékenyebbé válik.

Hirtelen harag. Az állandó szültség egyik következménye, hogy idő az egyén idegei felmondják a szolgálatot Ilyenkor apróságok miatt is rendkívül felindulttá válhat.

Alvászavarok. A leggyakoribb az álmatlanság, az egyén izmai görcsös feszültségben vannak, ami megakadályozza abban, hogy ellazuljon. Folyamatosan a problémákon töri a fejét, ezért bármilyen fáradt, nem képes nyugodtan pihenni.

Jellemző stresszhelyzetek

Melyek azok a tipikus stresszhelyzet amelyekkel manapság szembenézünk? A fizikai veszélyérzetet modern világunkban (illetve annak békésebb felén) felváltotta érzelmi veszélyeztetettség. Az alábbi felsorolás természetesen nem teljes, de könnyen felismerhetjük köztük némelyiket, mint saját stresszfaktorunkat.

• Szűk határidő, bizonytalanság, hogy a megadott időre elvégezzük-e a kívánt feladatot.
• Teljesítménykényszer, amikor az egyén azért akar teljesíteni, hogy felfigyeljenek rá, észrevegyék és elismerjék.
• Kapcsolatok, amelyekben a felek nem őszinték.
• Környezet: munkahely, otthon és az unalmas rutinok.
• Nem reális elvárások másoktól vagy saját magunktól. Ez magában hordozza a perfekcionizmust, a türelmetlenséget, és a rugalmatlanságot is.
• Az önbecsülés hiánya. Összehasonlítgatások, egymással való versengések.
• Az elutasítottság érzete.

Sikerül-e megbirkózni velük?

A stresszhelyzetekkel való szembesülés kimenetele döntően attól függ, hogy az egyén mennyire képes megbirkózni velük. Nem alkalmazkodásról van szó, hanem arról, hogy sikeresen veszi-e az eléje kerülő akadályt, ami által javul az önértékelése, így egyre magasabb célokat tűzhet ki maga elé. A megbirkózással kapcsolatos legfontosabb tényezők egyike, hogy alkalmas stratégiánk legyen a stresszhelyzet kezelésére. Ezeknek három fő formája van

• a problémamegoldó,
• az érzelmi,
• és a támogatást kereső formák.

A célravezető problémamegoldás egyik formája, ha a nehéz helyzetben magát a helyzetet próbáljuk megváltoztatni. Ilyen például, amikor állást cserélünk, mert rájövünk, hogy nem ez a képességeinknek, érdeklődésünknek megfelelő munkakör. Szintén hatékony módszer a helyzet újraértékelése: pl. nem frusztráljuk magunkat tovább azzal, hogy nem vásárolhattunk Mercedest, hanem átértékeljük a Mercedesbirtoklás fontosságát az életünkben.

Az érzelmi konfliktusmegoldási módok akkor lehetnek célravezetőek, ha nem ismerjük eléggé a problémát, illetve nem érezzük magunkat alkalmasnak a helyzet feletti kontrollra. Az olyan érzelmileg elviselhetetlennek érzett helyzetben, mint egy hozzátartozó halála, igen nagy szükségünk van az érzelmek szabadon engedésére, a sírásra.

A támogatáskérés szintén fontos konfliktuskezelési mód. A nők gyakorta választják ezt a megbirkózási stratégiát, ami részben magyarázattal is szolgálhat a férfiak és nők egészségi állapotának, halálozási arányainak jelentős különbségér Betegség, panaszok esetén a nők által bar hamarabb fordulnak orvoshoz is, ugyanis a férfiak gyakran a gyengeség jelének, ezáltal nem "férfias' magatartásnak tekintik a segítségkérést, még súlyos problémák esetében is.

Minden lehetséges közül a legveszélyesebb nem célravezető konfliktusmegoldó kísérlet az, ha valaki nehéz élethelyzetben eszik, iszik, gyógyszert szed, és így próbálja elviselni a helyzetet. A konfliktushelyzetek ilyenkor válhatnak az önfeladó, önkárosít) magatartás kiindulópontjaivá, miközben ezek a krízisek és konfliktusok ha azokat képesek vagyunk jól megoldani a személyiségfejlődés legfontosabb hajtóerői.