Szívén viseli sorsát? Szív- és érrendszeri betegségek

Manapság rengeteget hallani arról, hogy az önpusztító életmód, az egészségtelen és rendszertelen táplálkozás, a dohányzás, a stressz, a mozgásszegény életvitel következtében számos betegség alakulhat ki. Így például a fenti életstílus gyakori következményei a szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus, a szélütés és a hirtelen szívhalál. A szív- és érrendszeri megbetegedések aránya nagyon jól behatárolható államhatárok tekintetében.

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Magyarországon a keringési megbetegedések következtében bekövetkezett korai halálozások aránya háromszor magasabb, mint az Európai Uniós átlag. Ez még a kelet-európai átlagnál is rosszabb.

Gyilkos négyes

Sokan gondolnak a lehető legrosszabbra, amikor fájdalmat éreznek a mellkasukban. Előfordul, hogy nem szív- és érrendszeri megbetegedés okozza a fájdalmat, azonban sokszor ténylegesen a szív megbetegedése áll a háttérben. A szívbetegségek egyik leggyakoribb fajtája a szívkoszorúerek elmeszesedése, amikor az artériák falán lévő zsíros lerakódások következtében megkeményedik az érfal és az ér is beszűkül. Ennek kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, mint például a magas vérzsírtartalom, a stressz, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint a nem. és egyes örökletes tényezők is.

Az esetek 80 százalékában a "gyilkos négyes" az elhízás, a magas vérzsírszint a cukorbetegség és a magas vérnyomás egymás hatását erősítve együttesen okozzák a szív különböző megbetegedéseit és annak tragikus következményeit.

Az utóbbi években több nő halt meg keringési, mint daganatos betegségekben. Jellemző, hogy a mai magyar társadalomban még nem eléggé tudatosult, hogy a kardiális megbetegedések nemcsak a férfiak körében, és nem csupán idős korban szedik áldozataikat, hanem a nők között is ezek okozzák a legtöbb rokkantságot és halált. A hölgyeknek nyolcszor nagyobb az esélye, hogy szívizominfarktus vagy szélütés vessen véget az életüknek, mint arra, hogy mellrákban vagy petefészekdaganatban haljanak meg.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A szív vérellátási zavara leggyakrabban mellkasi fájdalmat okoz. Szívinfarktust a szívkoszorúérben bekövetkező vérrögösödés vált ki. A vérrög növekedésével csökken a verőereken átáramló vér mennyisége. A szívizom végül működésképtelenné válik, vérellátása egyre rosszabb, így az izomszövet oxigén hiányában fulladni kezd. Nagyon fontos, hogy a beteg minél előbb orvoshoz jusson, mert az elzáródás miatt a szívizomrostok elhalnak. Ezért, ha bárki tizenöt percnél hosszabb ideig, szokatlan, erős mellkasi fájdalmat tapasztal, azonnal hívjon orvost, hogy szakintézetben kivizsgálhassák szívinfarktus gyanújával.

A szívinfarktus tünetei

• Erős, szorító, nyomó jellegű mellkasi fájdalom a mellcsont mögött, mely akár a vállba, karba, hasba is sugározhat;
• Hirtelen légzési nehézségek;
• Szabálytalan szívműködés;
• Gyomorszájban érzett fájdalom, hányinger, hideg verejték.

Általában a beteg csak akkor megy el orvoshoz, ha már valami baj van. A megelőzés fontossága sajnos még nem épült be a magyar köztudatba, és legtöbben csak konkrét panasszal keresik fel orvosukat. Ez valamennyi betegségnél probléma, hiszen a megelőzés az egyénre és a társadalomra is kevesebb terhet ró mint a kezelés, anyagi és nem anyagi értelemben egyaránt. A szakemberek szerint a szívinfarktus legritkább esetben érkezik úgy, mint "derült égből villámcsapás". Mivel hazánkban napjainkban bárki számára elérhetőek a korszerű diagnosztikus eljárások, valamint az úgynevezett másodlagos megelőzés lehetősége, bátran kijelenthető, hogy széles körű felvilágosítással és a beteg nagyobb odafigyelésével, önkontrolljával az infarktusos halálozások jelentős hányada megelőzhető lenne.

Az orvosi szűrésen túl, hatékony lehet a megelőzésben a pihenés, a kevésbé feszített munkatempó, a rendszeres testmozgás, az egészséges és vitamindús táplálkozás. Különösen a C-vitamin-utánpótlásra figyeljünk oda, hiszen ez a vitamin védi legjobban a szívet és ereket, szerepe van az oxigénnek a hemoglobinhoz történő kötődésében, az oxigén szállításában. Ha a C-vitamin kalciummal együtt kerül a szervezetbe, jobban felszívódik és gyorsabban hasznosul a sejtekben. Nagy szerepe van még a megelőzésben a béta-karotinnak és licopinnak (sütőtök, sárgarépa, gyümölcsök), valamint az antioxidánsoknak. A napi egy deciliter vörösbor, a vöröshagyma és a fokhagyma is jótékony hatású. A magnézium, kálium, kalcium tartalmú ételek fokozzák a szívizom erejét és ellenálló képességét. Az olajos magvak megakadályozzák a trombózisképződést.

Évente egyszer mérjünk vérnyomást!

Az ideális vérnyomás 135/85 Hgmm alatti, függetlenül attól, hogy az illető hány éves. Természetesen fiataloknál ez az érték még alacsonyabb is lehet. Ha csak 10-20 Hgmm-rel nagyobb a vérnyomás a fentinél, akkor fokozatosan, még magasabb értékek mellett viszont ugrásszerűen emelkedik azoknak a száma, akik a várható életkornál hamarabb halnak meg. Különösen fontos ennek ismerete az idősebb korosztály tekintetében, de 35 év felett évente legalább egyszer mérjük meg vérnyomásunkat.