Híres Zsuzsák a nõk egészségéért

Ehhez a Lilly Hungária által támogatott és az Országos Tisztiorvosi Hivatal által szervezett, rendkívül fontos népegészségügyi programhoz csatlakozott négy hölgy, négy Zsuzsanna, akik koruknak és élettapasztalatuknak megfelelõen vállalják, hogy bátorítják az érintett hölgyeket: menjenek el rendszeresen szûrõvizsgálatra és maradjanak egészségesek!

A méhnyakrák kialakulása hosszú folyamat, akár 7-10 év, de legrövidebb esetben is 5 év a kialakulás ideje, ezért ha legalább háromévenként egyszer részt vesznek a hölgyek a fájdalommentes rutinvizsgálaton, megelõzhetik a nagyobb bajt. Magyarországon még mindig évente 500 nõ hal meg méhnyakrákban, míg a skandináv országokban ez a szám 23 beteg.

Varga Zsuzsa, énekesnõ:

„Nagyon sok fiatalról tudom, hogy félnek a nõgyógyásztól, nem szívesen mennek el elõször egy vizsgálatra. Én mindenkit arra bátorítanék, hogy ha nem is kifejezetten már a rákszûrés miatt, de a húszas éveiben kezdjen el rendszeresen járni nõgyógyászhoz. Ez egy nagyon egyszerû vizsgálat, amelynél mintát vesznek, és azután megnyugszik az ember egykét évre. A vizsgálat nem fáj, nem kellemetlen. Ha jól emlékszem, én tizenhéttizennyolc éves korban voltam elõször, persze kíváncsisággal vegyes félelemmel. De ha az ember rátalál a megfelelõ nõgyógyászra, akivel tud beszélgetni, akitõl mer kérdezni, mert miért is ne mernénk kérdezni, akkor kialakulhat egy olyan kapcsolat, hogy az ember bizalommal tud fordulni az orvosához.

Ma már elmondhatom, hogy sokkal jobban félek a fogorvosnál, mint a nõgyógyásznál. Fontos az, hogy az ember odafigyeljen magára, nemcsak azért, mert ez valamilyen szabályrendszer, amely szerint élnünk kell, hanem egyszerûen érzi az ember, hogy jobban van akkor, ha odafigyel magára, ha eleget pihen, ha egészségesen táplálkozik, hogyha kívülbelül rendben van. Jobban megy az élet.”

Rácz Zsuzsa, író, újságíró:

„26 éves voltam, amikor kezdõdõ méhnyakrákot diagnosztizáltak nálam. Azt gondolom, erkölcsi kötelességem ebben az ügyben, hogy azon túl, hogy magamra vigyázok, elmondom másoknak is, hogy minden évben el kell menni szûrõvizsgálatra. Az nagyon nagy baj, hogy tabu, hogy ez bizonyos szempontból nem egy kellemes vizsgálat. Nem fizikailag kellemetlen, hanem az, hogy egy vadidegen elõtt le kell vetkõznünk. Ez egy végtelenül intim szituáció, nem mindenki veszi ezt könnyen, még az én generációmban sem.

Amit én tapasztaltam, hogy az orvosok se nagyon tudják kezelni, ha kiderül, hogy baj van. Pedig ezt el kell mondani, hogy igen, elõfordulhat, hogy baj van, de azt is hozzá kell tenni, hogy ez egy nagyon jól gyógyítható betegség. Gyorsan el lehet kapni, le lehet fülelni a tüneteket, és aztán egy viszonylag fájdalommentes, viszonylag következmények nélküli apró beavatkozással meg lehet oldani. És tényleg életeket menthet ez a beavatkozás, közben pedig nem hat ki az egész életedre, nem kell életmódot változtatni, ez egy megoldható dolog. Ma már ki merem mondani, hogy nekem ez egy fordulópont volt az életemben, és az hogy én ma segítõ szakember vagyok, hogy írtam egy könyvet, ez a betegség és a gyógyulás indított el egy új úton, amirõl ma azt gondolom, hogy az én utam.”

Ossza meg:

Kövessen minket: