Hanyag tartás, M. Scheuermann

A gerinc nyílirányú élettani görbületei a nagy mozgások (ülés, járás, állás) begyakorlásával alakulnak ki, és eredményezik az egyénre jellemző tartást, mely általában az iskolás kor kezdetekor alakul ki. A helyes testtartás kialakulását a has- és légzőizmok ereje, a légzés típusa alakítja ki, de természetesen a külső környezeti tényezők is befolyásolják.

Hanyag tartás

A gerinc nyílirányú alakváltozásai elsősorban az élettani görbületek változása révén jönnek létre. Kialakulásukban döntő a törzs és a hátizmok csökkent teherbíró képessége, de sokszor a helyes tartáshoz szükséges akaraterő hiánya és pszichés tényezők is szerepet játszanak.

-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------

Legyen lapos a hasa!

A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.

Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha a normálistól eltérő testtartás aktív izomerővel korrigálható, akkor hanyag vagy helytelen tartásról beszélünk. Ha ez állandósul, és aktív izomerővel nem korrigálható, akkor gerincdeformitásról beszélünk.

Kezelés

A helytelen tartás izomerősítő gyakorlatokkal egyensúlyban tartható, romlása megakadályozható. Korrigálására rendkívül lényeges a rendszeres torna, sportok közül főleg az úszást, a kosár- és kézilabdát ajánljuk. A helytelen tartás megszüntetése azért fontos, mert elhanyagolt esetben megfordíthatatlan alaki deformitás jön létre, melyet a beteg saját izomerővel korrigálni már nem képes.

Scheuermann-féle betegség

Az előzőekben leírt hanyag tartást el kell különíteni egy megjelenésében hasonló, de röntgenfelvételeken is jól látható csigolya szerkezeti elváltozással járó kórképtől, az úgynevezett Scheuermann-betegségtől. A kórkép lényege a csigolyatest zárólemezének csontosodási zavara, ami a csigolyatest elülső részének ék alakú deformitásához vezet. A deformitás elsősorban a háti szakaszra lokalizálódik, de előfordul a háti és ágyéki szakasz átmenetében is, valamint a felső ágyéki csigolyák magasságában.

A betegség általában 10-16 éves kor között fordul elő, ritkán 10 éves kor alatt is észleljük. Fiúknál és lányoknál kb. azonos számban fordul elő, magas növésű fiatalokon a gyakoribb. A betegség kóroktanában több teóriát ismerünk, mint pl. az érelmeszesedés, az A-vitamin-hiány, és az izomerő defektust is.

Tünetei

Minél fiatalabb korban jelentkeznek a tünetek, annál kedvezőtlenebb a prognózis. Különösen a serdülőkor a veszélyeztetett, hisz ilyenkor a gyors ütemű hossznövekedés, az endokrin áthangolás és a megnövekedett igénybevétel miatt a panaszok folyton súlyosbodnak és az elváltozás progrediál. A betegség lefolyásában 3 stádiumot különböztetünk meg:

I. stádium: 8 éves kor körül kezdődik, hanyag tartással, a háti görbület fokozódásával, esetleg panaszok nélkül. Ép viszonyok között a gyermek a háti gerincét homorítani tudja, M. Scheuermannál a görbület alig vagy nem csökken.

II. stádium: 12-18 év között rendszerint több csigolya vesz részt a folyamatban, gyakran alakul ki háti kyphosis. A beteget általában ll. stádiumban a görbületnek megfelelően nyomási és ütögetési érzékenység viszi orvoshoz, fokozott fáradékonyság áll fenn, mely főként huzamos ülés, de hosszabb állás, járás után is fokozódik. A II. szakasz a növekedés utolsó éveire esik, amikor a szervezet a fokozott igénybevételnek van kitéve. Ha ezt az időszakot a beteg különösebb panasz nélkül átvészeli, a prognózis kedvezőnek tekinthető. Ha a panaszok nem szűnnek meg, a beteget olyan munkakör felé kell irányítani, amely nem jár a gerinc fokozott igénybevételével.

III. vagy késői stádium: végigkíséri a beteget egész élete folyamán. A fájdalom a folyamatban résztvevő csigolyákra lokalizálódik, és nyomásra, ütögetésre fokozódik. Különös gondot kell fordítani az alsó háti és ágyéki lokalizációjú folyamatra, amelyek a 3. évtizedben súlyos lumbágóhoz vezethetnek és a beteget nehezebb fizikai munkára alkalmatlanná teheti.

Gyógytorna, fűző, vitamin

A betegség jóindulatú, az életet nem veszélyezteti, de következményei az egyén teljesítőképességét lényegesen csökkentik. Az l. szakaszba rendszeres gyógytorna javasolt, hát- és hasizomgyakorlatokat végezzen a gyermek. Ali. szakaszban a fájdalom megszüntetésére, az izomzat fellazítására, és a csigolyatestek tehermentesítésére kell törekedni a gipszágy alkalmazásával.

Ismételt családi előfordulás, kifejezett deformitás esetén, valamint nagyfokú romlás esetén fűzőt viseltetünk. Olyan fűző szükséges, amely a gerincet nyújtva tartja, de a légzést nem akadályozza. A fűzőviselés az izmok működőképességét csökkenti, ezért fontos a hát izomerősítő gyakorlatok rendszeres végzése. Többen hónapokon keresztül napi 20-30000 E-, A-vitamin adagolását javasolják.

Ossza meg:

Kövessen minket: