Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A kentucky állambeli Louisville Zsidó Kórházában 2001. július 2án új fejezetet nyitottak a szívtranszplantáció történetében. Az amerikai AbioMed vállalat kutatóorvosai végrehajtották az elsõ mesterséges szív beültetését, ami reményt adhat a késõbbiekben azok számára is, akik eddig hiába vártak új szívre. A vállalat által kifejlesztett zseniális szerkezet, az AbioCor volt az elsõ olyan, teljesen belsõ mûködésû és komplett mesterséges szív, amely az orvosok reményei szerint már számottevõ mértékben hosszabbíthatja meg a betegek életét.
Az AbioCorkísérletben résztvevõ személyek egytõlegyig olyan betegek voltak, akiknek kevesebb mint harminc napja volt hátra, és akiken valószínûleg már egy transzplantáció sem segített volna. A szerkezetet úgy tervezték, hogy a halálos betegek várható élettartamát megkétszerezze, vagyis a várható, mindössze harminc napos túlélési idõt legalább hatvan napra nyújtsa. A legmerészebb várakozások szerint az AbioCor 180 napos túlélést biztosított volna. Az elsõ operáció után 2004. február 20ig még további tizenegy páciensnél ültettek be mûszívet. Az eszköz a tapasztalatok fényében messze a várakozások felett teljesített: az átlagos túlélési idõ öt hónappal haladta meg az elvárásokat, míg a leghosszabb ideig életben maradt pácienst a 71 éves Tom Christensont 215 napig szolgálta hûen mesterséges szíve.
Hogy jobban megértsük az AbiCor jelentõségét, tekintsünk egy kicsit vissza a korábbi kezdeményezésekre és azok eredményeire. A teljesen mesterséges szív (Total Artificial Heart TAH) kifejlesztésére irányuló kísérletek mintegy negyven éve, az 1960as években kezdõdtek. A mérnöki ismeretek és a korabeli technika fejlettségi szintjét tekintve óriási fába vágták a fejszéjüket a kutatók. Olyan szerkezet megalkotását tûzték ki célul, ami évente 35 milliószor pumpál folyamatos üzemmódban, azaz egyetlen másodpercnyi kihagyás és természetesen mindenféle alkatrészcsere nélkül.
Az elsõ szerkezetek még szekrényméretûek voltak, és a beteg a testébe vezetett csövek révén folyamatosan össze volt kötve a hatalmas kiszolgálóegységekkel. A behatolási helyek állandó fertõzésveszélyt jelentettek, folyamatosan fennállt a beültetett idegen testek kilökõdésének kockázata a betegnek tehát esélye sem lehetett az önálló életre.
Az áttöréssel kecsegtetõ 1982es Jarvik7 nevû szerkezet már sokkal kisebb volt elõdeinél. Kiszolgálóegysége bár kisebb volt mint elõdeié, de még mindig akkora, mint egy kisebb hûtõszekrény. A szív pneumatikus elven mûködött, a levegõt a kiszolgálóegységbõl vékony csövek juttatták a pumpához. Sajnos az emberi szervezet nem jól reagált az új eszközre, a mûtétet követõ 112 nap során egyik komplikáció a másikat követte. A második kísérlet már sikeresebbnek mondható: William Schroeder már 620 napig élt. Az új túlélési adatok felbátorították a kutatókat; úgy tûnt, lehetséges olyan készüléket készíteni, ami számottevõ mértékben hosszabbítja meg a betegek életét. Ezután már csak a méret volt kérdéses: sikerüle olyan szerkezetet elõállítani, ami nem köti ágyhoz a mesterséges szívekkel élõket.
Az AbioCor kifejlesztésekor ezeket a szempontokat is figyelembe vették a kutatók. A készülék egyedülálló volt a tekintetben is, hogy kizárólag energiaellátása zajlik a külvilág felõl. A testen belül található áramátalakító mágneses elven hozza létre a szerkezet mûködtetéséhez szükséges energiát, emellett akkumulátorokat is tartalmaz, ami lehetõvé teszi, hogy a páciens mintegy fél órán át mindenféle külsõ energiaforrás nélkül is elvégezhessen olyan tevékenységeket, mint pl. a zuhanyozás. A beteg tehát mobil, nincs ágyhoz kötve, így a normális életre is van esélye.
Az amerikai cég által kifejlesztett, borjúkon is tesztelt mûszívet úgy tervezték, hogy kritikus alkatrészei legalább öt évig hibátlanul mûködjenek, ami nem kevesebb, mint 180 millió szívdobbanást jelent. A szerkezet tesztelése során annak mûködési frekvenciáját növelve (tehát mintegy "felgyorsítva az idõt") azonban azt tapasztalták, hogy harminchét évnek megfelelõ szívdobbanásig nem következett be semmilyen zavar vagy hiba, így a természetes szívek reális transzplantációs alternatívájává vált. Az AbioCor alapjáraton percenként öt liter vért pumpál, nagyobb izommunka estén azonban ezt akár a kétszeresére is képes növelni, ami komolyabb sporthoz ugyan nem elegendõ, de egy pár emelet lépcsõzéshez bõven megfelel.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
