Rákkeltő élelmiszerek

Szervezetünkben már egészen kis mennyiségű daganatkeltő anyag elegendő ahhoz, hogy meginduljon a rákos sejtek képződése. Ez a hatás elsősorban akkor érvényesül, ha ehhez a kis dózishoz rendszeresen "jutunk hozzá". Minél korábban kezdődik el a rákkeltő anyagnak a szervezetbe jutása, annál nagyobb az esély a betegségre. Különösen fontos tehát a gyermekek megkímélése ezektől az anyagoktól.

Rákkeltő hatású kémiai anyagok

Sokáig tetvek, szúnyogok ellen alkalmazták, ma a mezőgazdaságban gyomirtószerként használják az ún. klórozott szénhidrogéneket. Kártékony, rákkeltő hatásukat felismerve ugyan már régen betiltották, mégis az állati zsírszövetekben elraktározódva belekerültek a táplálékláncba.

A környezetszennyezésből származó policiklusos aromás szénhidrogének nem csupán belégzés útján károsítják az emberi szervezetet. A gépkocsik kipufogó gázaiból és a petrolkémiai iparból származó benziprén például könnyen szennyezheti a nagy forgalmú utak mellett termesztett növényeket, ill. az ott legelő állatokat.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Nagyrészt a túlzott műtrágyázás következtében halmozódnak fel a növényekben a nitrátok, melyek nitritekké, majd rákkeltő hatású nitrozaminokká alakulnak. A nitrit egyébként a nyál alkotórészeként az emberi szervezetben is jelen van, a nitrozaminképződést pedig a dohányzás is serkenti. Külső forrásból az élelmiszerekkel és az ivóvízzel kerülhet be szervezetünkbe. A nitrát főleg csecsemőkre veszélyes, időseknél pedig a rák rizikóját sokszorosára növelheti. Sajnos falvaink jó részében a talajvíz nitráttartalma elég magas, ezért az ásott kutak vizét ivásra és ételkészítésre nem ajánlatos felhasználni.

Az élelmiszeriparban a penészek és élesztőgombák szaporodásának gátlására, nitrites pácsót alkalmaznak. A tartósítás szempontjából hatékony nitritet azonban a bélflóra nitrozaminná alakítja, mely erősen rákkeltő hatású. A nyelőcső- és gyomorrák előfordulása összefüggésbe hozható a sózással konzervált élelmiszerek gyakori, rendszeres fogyasztásával. Az említett rákfajták kockázatát csökkenthetjük úgy, hogy mértékkel fogyasztunk hidegkonyhai húst és sonkát.

Konyhatechnika

A fentiekből kiderül, hogy nem mindegy, hol és hogyan termesztett nyersanyagokat használunk fel. Aki azt hinné azonban, hogy a körültekintő nyersanyag-válogatásnál véget ér a rizikótényezők kiszűrése, bizony téved. Az otthon végzett ételkészítési eljárásoknál sem szabad megfeledkeznünk az óvatosságról. Ha nem áll módunkban friss alapanyagokkal dolgozni a tartósító eljárások közül a fagyasztást részesítsük előnyben, ugyanis nitrozamin keletkezik a füstöléssel, sózással tartósított élelmiszerekben, de pácolás, valamint a szabad tűzön és a roston sütés alkalmával is.

Policiklusos aromás szénhidrogének sütéskor, részben a füstölés alkalmával jöhetnek létre, tehát frissensültekben, faszénen sült húsokban, kolbászokban, füstölt húsokban fordulnak elő. Ezen kívül felhalmozódhatnak a húsok zsírban, olajban sütésekor a túlzott pörzsanyagképződés, azaz odaégetés során, főleg ha a zsiradékot újra felhasználjuk. A sütemények, vagy a pirítós égett részét mindig vágjuk le, hiszen minél jobban odaégett az étel, annál nagyobb a rákkeltő benzpiréntartalma.

Mivel egyes penészgombák (pontosabban azok anyagcseretermékei, az aflatoxinok) szintén rákkeltők, kerüljük a nyirkos és meleg tárolási körülményeket, a penészes ételt dobjuk ki.

Mesterséges anyagok

Az édesítőszerekkel és a mesterséges aromaanyagokkal kapcsolatban sokan tartanak attól, hogy rákkeltők. Az utóbbiból több ezer fajta létezik, melyek egy részét Magyarországon is engedélyezik. Az édesítőszereket jelenleg nem tartják daganatképző anyagnak (bár a ciklamát nevűt ideiglenesen ezzel az indokkal tiltották be 1969-ben), az aromaanyagok hosszú távú hatásairól azonban nincsenek pontos ismereteink. Mesterséges színezékek és a csomagolás terén sem egyértelmű a helyzet, minden bizonnyal helyesebben tesszük, ha inkább a természetes anyagokat választjuk vásárlásaink során.

A túl sok zsír és hús, a kevés rost megváltozott bélműködést, székrekedést eredményez, melynek jövőbeni következménye akár a rák is lehet. A túltápláltság, az elhízás bonyolult hormonális változások következtében és elsősorban a menopauza után, a méhrák, epehólyagrák és az emlőrák esélyeit növeli. Alkoholos italok rendszeres fogyasztása szerepet játszik a szájüreg, nyelőcső, gyomor, bél, máj, emlő, hasnyálmirigy daganatainak előfordulási gyakoriságában, arról nem is beszélve, hogy a fokozott alkoholfogyasztás többnyire dohányzással is együtt jár, így a rák kockázata még nagyobb. Fogyasztási szokásainkat megvizsgálva minden bizonnyal találhatunk olyan pontokat, ahol több esélyt adhatunk magunknak az egészségesebb életre.