A Candida albicans ún. fakultatív parazita: az esetek döntő többségében csak jelen van a szervezetben, betegséget nem okoz. A test különböző részein, főként a bőrön, a nemi szerveken, a szájban, torokban és a bélben normális körülmények között is megtalálható. A környezetünk, a talaj, az élelmiszerek is forrásai lehetnek az emberben levő gombának.
Az ember szimbiózisban él a parazitával. Védekező rendszerünk több, e gombához hasonló, "barátságos", fertőzni tudó ágensre figyel, azokat nem pusztítja, de ellenőrzése alatt tartja. Az bizonyos, hogy jelenléte segít a normális bélflóra fenntartásában. Egyesek szerint a támadó baktériumok ellen is segít a szervezetnek védekezni. Ha azonban valamilyen oknál fogva védekezőképességünk meggyengül, a gomba nem kötelező módon, de támadásba lendülhet. Valószínűbb, hogy a gomba ártani fog nekünk, ha az alábbi esetek egyike fennáll:
• immunkárosodással járó betegség (ilyen például a HIV/AIDS, de fontos tudni, hogy a szervezet védekezőképessége bármilyen fertőzéses kórkép esetén vagy senyvesztő betegségben csökken);
• cukorbetegség (főleg akkor, ha azt egyáltalán nem vagy rosszul kezelik, és a vércukorérték rendszeresen magasabb a normálisnál);
• gyógyszeres kezelés (amikor a gyógyszer a szervezet védekezőképességet csökkenti, ilyenek a szteroidok vagy szervátültetést követően adott, a kilökődést gátló gyógyszerek, a daganatellenes szerek vagy az antibiotikumok);
• nőknél a terhesség, fogamzásgátló szedése vagy egyszerűen a menstruáció okozta védekezőképesség-csökkenés;
• elhízás (a bőrredőkben a gomba kedvező szaporodási feltételekre lel).
Ha a gomba bajt okoz, az gyulladás formájában jelentkezik. Erre minden ember fogékony, védőoltás a gombás fertőzés megelőzésére nincs.
Az alábbiakban a gyakoribb, jellegzetes, Candida okozta fertőzéseket foglaljuk össze. A betegség, a candidiasis tünetei attól függenek, hogy melyik az a szerv, amelyikben a gomba okozta gyulladás kialakult. Először a kívülről látható fertőzésekre térünk ki.
Bőrfertőzés
Összefekvő bőrterületeken, ahol a bőr meleg és nedves, a gomba gyulladást válthat ki. A gyulladás vörös folt formájában jelentkezhet, mely kicsit váladékozhat és viszkethet. A körömágyban elszaporodó Candida fájdalmas duzzanatot okoz és váladékozik. A fertőzött köröm fehér vagy sárgás színű lesz, és az ujjtól elemelkedik. A bőr- és körömfertőzést általában kenőccsel kezelik, néha belsőleg szedett gyógyszerre van szükség, főleg makacs körömfertőzésben.
Szájpenész
Sárgásfehér vagy szürkésfehér lepedék a szájüreg belső részén, a szájpadon, a nyelven, néha a garaton. Csecsemőknél gyakori. A túrótól úgy lehet megkülönböztetni, hogy a túró letörölhető, a gomba nem, vagy csak nehezen, továbbá gombás fertőzés esetén vérző seb marad vissza. Az orvos ecsetelőt írhat fel kezelésére.
Hüvelygombásodás
Igen gyakori. Égő, viszkető érzés mellett túrószerű folyás jelentkezik. Ráterjedhet a szeméremtestre. Hüvelybe helyezhető vagy szájon át szedett gyógyszerrel jól kezelhető. A nemi úton átvihető fertőzés a férfipartnerrel a makkon jelentkező gyulladásos felrakódás formájában mutatkozhat.
Nyelőcső-gombásodás
Senyvesztő, például daganatos betegségben szenvedőknél vagy májzsugorodásban gyakran kialakul. Gyomortükrözéskor látható a nyelőcső falán. Gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható.
Belső szervek gombás gyulladása
Ha a szervezet védekezőképessége vészesen csökken, a Candida szétterjed a szervezetben, és gyakorlatilag bármelyik belső szervben okozhat gyulladást. Ezeknek az életet veszélyeztető fertőzéseknek a kórismézése nehéz, kezelése hosszadalmas.
Hogyan maradjunk Candida-mentesek?
Úgy is kérdezhetnénk: Hogyan maradjunk egészségesek? Amint az a fentiekből kiderül, a gomba csak károsodott védekezőképesség esetén okoz gondot, és kizárólag csak ezekben az esetekben kezelendő. Megelőző célzattal a Candidát irtani a testünk különböző részeiből nem javasolt, ugyanis az a normális flóra részét képezi.
A bőrfertőzések a bőr tisztán és szárazon tartásával megelőzhetők. Túlsúlyosak sok más életveszélyes betegség (például magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség) megelőzése érdekében fogyjanak le, a cukorbetegek pedig ügyeljenek, hogy vércukorértékük normális legyen.
Dr. Szilágyi Tibor
belgyógyász
Egészségünkért a XXI. században Alapítvány