![](/themes/vital_theme/images/ferdevonal_zold.gif)
Krónikusan fennálló fájdalom esetében a betegek sajnos már nem csak a folyamatos fájdalomérzet miatt szenvednek, de alvászavarok, depresszió, szorongás is jelentkezik, ami miatt gyakran egyszerű döntések meghozatalára is képtelenné válnak.
![krónikus fájdalom agykárosodás krónikus fájdalom agykárosodás](https://w.vital.hu/files/images/kronikus_fajdalom_agykarosodas.jpg)
Egészségeseknél az agy összes területe egyensúlyban van egymással, amikor az egyik agyterület aktívabb lesz, a többi aktivitása csökken. Krónikus fájdalom esetében az érzelmeket feldolgozó homloklebeny azonban sosem kapcsol ki, még akkor sem, amikor kellene, a folyamatosan magas aktivitás azonban kimeríti az idegsejteket és ez káros hatással van a többi idegsejttel kialakított kapcsolatokra is.
Dr. Dante Chialvo és munkatársai az agyi anyagcsere intenzitását mérték funkcionális MRI-vizsgálat segítségével krónikus hátfájásban szenvedő és egészséges emberek közreműködésével, miközben a résztvevők egy képernyőn mozgó hasábot követtek nyomon. „Bár mind az egészségesek, mind pedig a betegek jól teljesítették a feladatot, a betegeknek ehhez másképp kellett használniuk az agyukat.” – tette hozzá Dr. Chialvo. Az egészségeseknél a jól megfigyelhető volt a különböző agyterületek közti energiaegyensúly, és a vizsgálat alatt az is jól látszott, hogy csökkent azon területek aktivitása, melyek nem kellettek a feladat megoldásához. A krónikus fájdalomban szenvedőknél azonban éppen a fájdalomérzetért felelős terület aktivitása maradt változatlan, ami megbolygatta a finom összhangot az agyterületek között.
„Tudjuk azt, hogy ha egy adott idegsejtnek túl sokáig kell magas intenzitással ingereket küldenie, akkor megváltozik a kapcsolata a többi idegsejttel, sőt, akár el is pusztulhat a túlzott igénybevétel miatt. A krónikus fájdalom minden egyes percben jelen van, a fájdalomérzetért felelős terület folyamatosan aktivált. Ennek következtében egy idő után megváltozik az agyterületek közötti egyensúly, majd a kapcsolatok is módosulnak, ami pedig már az agy szerkezeti károsodásának tekinthető. Ez magyarázhatja, hogy miért nehéz jó kedvvel felkelni, vagy döntéseket hozni.” – magyarázta a kutató.