Elmaradás a fejlődésben
A koraszülöttre jellemző, hogy súlya 2499 g-nál kisebb, hossza nem éri el a 48, fejkörfogata pedig a 32 cm-t. Az ilyen koraszülött magzat bőre vékony, vörös livid (szederjes), arcán, karján és lábán sűrű, finom szőrzet látható, haja a homlokába nyomul, szemöldökszőrzete pedig csak sejthető. Sovány, a bőr alatti zsírszövete igen vékony, testét vastag magzatmáz borítja, a körmök nem érik el az ujjbegyeket, a fülkagyló pedig puha és képlékeny, mert a fülporcok még nem fejlődtek ki. Fejletlenek a nemi szervek, a herék sokszor nem tapinthatók, mivel nem szálltak még le a herezacskóba. A fej viszonylag nagy, körfogata legalább 2-3 cm-rel meghaladja a mellkasét.
Igen gyakori a keringési és légzési rendellenesség. A légzési zavar oka a légzési centrum éretlensége és a légzőizmok fejletlen volta. A keringési elégtelenség oka az éretlen központi szabályozás és a légzési elégtelenségből származó oxigénhiány okozta szívizomkárosodás. Mivel a koraszülött bőr alatti zsírrétege vékony és centrális hőszabályozása is fejletlen, hajlamos a lehűlésre. Lehűlt állapotban a légzési és keringési zavarok tovább súlyosbodnak.
Magyarországon a koraszülési arány 10-11% között mozog. A koraszülés jelentősége abban áll, hogy a születés körüli halálozás kb. 70%-a a kis súlyú magzatokat érinti, és a túlélők nem csekély hányada visszamarad a testi és szellemi fejlődésben. Ezért mindent meg kell tenni a koraszülés elkerüléséért, ha pedig mégis bekövetkezik, törekedni kell a koraszülöttek optimális ellátására, a túlélés biztosítására és a szövődmények megelőzésére.
A koraszülés multifaktorális (többokú) kórkép, hiszen a terhesség idő előtti megszakadása egyegy esetben is több tényező közös hatására következik be. Ezek az okok lehetnek
♦ anyai,
♦ magzati
♦ külső tényezők.
A felsorolás nem teljes, csak a leggyakoribb okokat emeljük ki.
Anyai ok
Méhfejlődési rendellenesség, fertőző betegségek, táplálkozási anomáliák, anémia, toxémia, nikotinhatás, életkor (túl fiatal vagy túl idős), méhnyálkahártyakárosodás (küret, abortusz), előző méhszájtágítás (terhességmegszakítás).
Magzati, lepényi eredetű ok
Lepénytapadási rendellenesség, magzati fejlődési rendellenesség, magzati fertőzés, ikerterhesség, túl sok magzatvíz.
Külső tényezők
Pszichés megterhelés, kedvezőtlen szociális helyzet, túlterhelő fizikai munka, trauma, klímaváltozás, utazás.
E tényezők eredményezik a méh aktivitásának fokozódását, amelynek következtében a koraszülés bekövetkezhet. Különleges kezelést és szaktudást igényel a koraszülöttek születéskor történő ellátása. Arra kell törekedni, hogy a koraszülés olyan intézetben történjen, ahol erre felkészült szakembergárda található. Ezeket a központokat PIC-központoknak (perinatális intenzív centrumok) nevezzük. Amennyiben még lehetséges, a megindult koraszülés esetén a szülő nőt igyekezzünk egy ilyen centrumba juttatni. Ha a szülő nő továbbszállításának feltételei már nem adottak, akkor a koraszülöttet kell minél előbb odaszállítani.
Milyen jelek hívhatják fel a figyelmet a koraszülés veszélyére? Ha akár az előbb felsorolt okok mellett, akár azok nélkül alhasi és deréktáji fájdalmak, fájások jelentkeznek, azonnal fel kell keresni a kezelőorvost! Amennyiben a vizsgálat során zárt nyakcsatornát és megtartott porciót állapítunk meg, és a fájások száma óránként 46-nál nem több, akkor koraszülés veszélyétől nem kell tartani. Már ekkor is javasolt a terhes ágynyugalomba helyezése és fokozott megfigyelése. Ha a vizsgálat során fenyegető koraszülés veszélyét állapítjuk meg, akkor a terhest kórházba fektetjük, és rendszeres megfigyelése mellett a méhtevékenységet megszüntető kezelést végzünk. Ha kezelésünk ellenére megindul a koraszülés, akkor a terhest a fent említett centrumba kell juttatni.
Szülész-nőgyógyász szakorvos