A HPV-fertőzés (Humán papilloma vírus)

A humán papilloma vírus voltaképpen nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja. Eddig közel 100 altípusát különböztették meg, melyeket daganatkeltő képességük alapján magas, közepes és alacsony kockázatú csoportokra osztottak.

Ezek egy része a bőrt, más részük a különböző nyálkahártyákat, így a már említett méhnyakat, továbbá a nyelőcső, a garat, a gége, valamint a genitáliák nyálkahártyáit vagy a végbélnyílás környéki területeket támadják meg. A bőrön jelentkező elváltozások rendszerint csekély jelentőségűek, a vírusfertőzés nyomán kialakuló szemölcsök könnyen eltávolíthatók, azonban a nyálkahártyákba hatoló kórokozók már, különböző eséllyel, de rosszindulatú daganatos megbetegedéseket is előidézhetnek.

Miként okozhat daganatot a HPV?

Korábban fel sem vetődött ez a lehetőség, azonban ma már tudjuk, hogy a rákos megbetegedések mintegy ötödéért különböző vírusok tehetők felelőssé. A humán papilloma vírus az egyike ezeknek. Más vírusokhoz hasonlóan ez a kórokozó sem képes önálló életre, a szaporodásához gazdasejtre van szüksége.

A HPV egyik jellegzetessége, hogy a sejtekbe jutva annak DNS-láncát alakítja át úgy, hogy az a saját céljainak is megfeleljen. Először is kikapcsolja a sejtben található védekezőmechanizmusokat, melyek a sejt saját DNS-kódjának változatlan továbbmásolását hivatottak ellenőrizni. Miután a kontroll megszűnt, a sejt már a vírusnak megfelelő DNS-kódot sokszorosítja, mellyel a sejt a vírusokat is megsokszorozza. A megtámadott sejtben a szabályozatlan DNS-másolási folyamat egyre kiszolgáltatottabb lesz a környezetből érkező rákkeltő hatásokra is, a sejt fokozatosan megváltozik, egyre gyakrabban osztódik szabálytalanul, végül pedig daganatos sejtté alakulhat át.

A HPV tünetei és diagnózisa

A HPV-fertőzés egyik legegyértelműbb jele a genitáliák környékén kialakuló puha rózsaszínű szemölcs, ami a bőrből ki is emelkedhet, vagy lehet egyenletes felszínű, lehet kisebb és nagyobb is. A legtöbb esetben a diagnózis nem ilyen egyszerű, a fertőzött személyek döntő többsége egyáltalán nem is tudja, hogy kórokozót hordoz a szervezetében. A humán papilloma vírus többnyire rejtve él a bőrben vagy a nyálkahártyában, ami azonban nem jelenti azt, hogy jelenlétét ne lehetne igazolni.

Nők esetében a fertőzés első jeleit általában egy méhnyakkenet-vizsgálat, az ún. PAP-teszt mutatja ki. Ez egy egyszerű, szinte fájdalommentes vizsgálat, amely azt hivatott megállapítani, hogy a méhnyak szövetében nem alakult-e ki olyan elváltozás, amely később esetleg rákos daganatot okozhat. A viszonylag egyszerű eljárás azonban nem árulja el, hogy a fertőző ágens melyik rizikófaktorú csoportba tartozik.

Pozitív HPV-teszteredmények esetén ma Magyarországon kötelező jelleggel fél év múlva újabb tesztet végeznek, melynek eredményétől függően kerülhet sor ezután további, immár bonyolultabb DNS-vizsgálatokra, melyeknek a célja immár a vírustörzs pontos meghatározása.

Essék szó a férfiakról is, hiszen a fertőzés továbbadásában nekik is részük van. Elviekben a HPV-t a férfiakban is ki lehet mutatni, azonban az eljárás tömeges elterjedésére vajmi kevés az esély. Már a fertőzést csupán valószínűsítő teszt is azzal jár, hogy a hímvessző bőrére mintegy 10 percre hígított ecetsavat cseppentenek, azonban biztos választ csak egy kimetszéses szövettani vizsgálat adhat, ami még ennél is kellemetlenebb. Tekintve, hogy maga a fertőzés nem, vagy csak kevés kellemetlenséggel jár a férfiak számára, érthető, ha nem rohannak tömegesen kivizsgáltatni magukat. A fertőzések csökkentésének terhe ezáltal szinte kizárólag a nők vállát nyomja.

Ossza meg:

Kövessen minket: