

Az életmódorvoslással nem csak az esetleges fejfájástól szabadulhatunk meg, de jelentősen csökkenthetjük az infarktus kockázatát is.
Vannak olyan zavarok – pl. pajzsmirigygyulladás, autoimmun zavarok-, amikor a jód többet árt, mint használ.
Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra? Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.
Az emelkedett homocisztein szint jelentős rizikófaktora elsősorban az artériás, kevésbé a vénás trombózis kialakulásának. Hogy pontosan miként függ össze a nagyobb mennyisége a vérrögökkel, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
A gyengeség, a szédülés, a lassú vagy felgyorsult szívverés akár szívritmuszavarra is utalhatnak.
