Az idős embereket vizsgáló amerikai kutatásból az derült ki, hogy a zsúfolt napirenddel rendelkezők általában jobban teljesítettek a memóriát, az információ-feldolgozást és a következtetést mérő teszteken.

Korábban a tudósok úgy gondolták, nem elképzelhető, hogy a génjeink határozzák meg, hogy meddig jutunk tanulmányainkban. Ma úgy néz ki, hogy bár a genetikai tényezők nem mellékesek, inkább a környezeti hatások a döntők.

A túlzásba vitt közösségi médiahasználat növeli annak kockázatát, hogy a fiatal felnőttek étkezési problémákkal küzdjenek és testképzavar alakuljon ki náluk – derül ki a Pittsburgh-i Egyetem friss kutatásából.

Új pszichológiai rendellenességet fedeztek fel a szakemberek, több mostanában publikált kutatás szerint. Ennek neve a maladaptív ábrándozás, és lényege, hogy a páciens éber órái 60 százalékát ebben az állapotban tölti.

Már napi 30 ml alkohol is módosíthatja a szívműködést, ha valaki magas vérnyomásban szenved.

Az érzéstelenítés céljából használt ketamin hatására az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok csökkennek – derül ki a Harvard Medical School friss kutatásából.

Kissé talán morbidnak tűnik a gondolat, de már azt is felmérhetjük, hogy mi az, amibe életünk során jó eséllyel belehalhatunk.

Már akár heti 30 perc testmozgás is csökkentheti a méhnyakrák kialakulásának esélyét, derül ki egy friss kutatásból.

Kevesebb mint 10 évvel az első iPhone megjelenését követően reggelente több ember nyúl először okostelefonja után, mint akik kávét, fogkefét vagy akár partnerüket érintik. Mindez azonban az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) tüneteit hozhatja magával.

A váltott műszakban dolgozók egy idő után már elhagyják a napi háromszori étkezést, helyette folyton nassolnak, méghozzá kalóriadús készételeket – állítja az Oxford Egyetem pszichológus-kutatója.